Levéltári Híradó, 6. (1956)
Levéltári Híradó, 6. (1956) 4. szám - Komoróczy György: A debreceni "Tartományi Kerületi Bizottság" (Provincialis Commissariatus Debreczen) irattára, 1723–1849 / 70–88. o.
meg és közölte az önkormányzatoknál 1798»ból pL ismeretes egy «Schema computuum aestivo semestralium inclitis jurisdictionibus districtus Debreceniénsis pro mense Novembri anni 1798 ex parte •provinciális commissariatus pra,efixorunb* 02 Bz az ütemterv a tárgyalások napját nem egy időben tflzí Ki az összes önkormányzatok részére, hanem egymás utáni váltás alapján. Öebrecen határideje november 6, a Hajdúkerületé november 7-8, Szatmár megyéé november 9-40. Szatmárnémeti városé november 12 stb., Ugocsa megyéé november 28~-27. A számadásra kitűzött napon változtatni lehetett 1837«ben Nagybánya arra kéri a kerületi biztost, hogy a szüret eltolódása miatt «raéltóztatnék ezen a felséges királyi kincstárt (t,i. hadbiztosság) oly igen érdeklő Teltételünk előmozdításában,.,, ama szives engedelemmel lenni, hogy a kitett számvetési határnap* november 9-ről november 20-25 között tűzessék ki. A számadásokat íélévenkint beszélték meg. 1843-ban a tartományi igazgató szigorúan elrendelte, hogy «ezeníul a féléves számtételek határnapját mindenkor május és november elsd napjára okvetlenül kitűzni, attól Semmi ürügy alatt el nem állni s a dolog hamaritása végett naponként nem" csak egy, hanem a körülményekhez képest több hatóságok számtételéit is bevégezni leielet terhével járó tisztének ismerje.* Ugyanakkor a helytartótanács az ügyben a megyéknek irt közvetlenül, a főhadparancsnokság pedig a hadbiztosságnak. A számadástételkor, az okmányok megszerkesztésének előkészítéséi célzó tárgyalásokon az önkormányzatok kötelesek voltak megjelenni. 1807-ben a debreceni hadbiztos a főhadparancsnokság előtt emelt panaszt Debrecen városa ellen a távolmaradás miatt. A főhadparancsnokság a helytartótanács utján a várost ezért megrótta s arra intette, hogy minden «commissariaticus computus* alkalmával köteles megjelenni, A főhadparancsnokság részéről az 1840-es években, az 1751. évi katonai szabályzatra való utalás mellett, felmerült az igény, hogy a számadásokat ne íélévenkint. hanem kéthavonkint egyeztessék össze. Ez a kívánság terhes volt a megyékre s Szatmár megye határozottan kifejtette álláspontját az ügyben, amikor megirta, hogy «az ily kéthónapos szám tételek az adózó nép részéről igen terhesek lennének annálfogva, mivel a másodalispánt, mint rendes elnököt, a hadi föadószedőt, számvevőt, négy főszolgabírót és azoknak nyolc biztosaikat mindannyiszor a megyének különböző részeiből lakások helyeiről Nagykárolyba be- és kifőrspöntözni felette nagy teher lenne.» 66 A számadások szerkesztése kéthavonként történt, de a mellékletek összeállításának féléves időpontja kívánatos volt a nyugták és ellennyugták hitelességének megállapítása miatt. Az a körülmény tehát, hogy félévenként a számadási bizottságok tárgyalás céljából összejöttek, nem érinti azt, hogy az elszámolási, kimutatásokat a computus bimestralis-okat az egyes önkormányzatok elkészítették. A katonai év mindig november 1-től október 31-ig tartott. Bz még i. József 1705. évi rendelete óta volt érvényes és a szabadságharc idejéig tartott. Az önkormányzatok az elkészített számadásokat kéthavonként nyújtották be. A benyújtást* a kerületi biztosság ellene' ? és tartotta nyilván, hivatalának megszervezése óta. Eötvös Miklós, az első debreceni kerületi biztos 1725. június 29-én irta Debrecenhez, hogy a rendeleteknek megfelelően adja be a számadást, «hogy ne kénytelenittessem, szoros szolgai kötelességemtől vezettetvén...* executioval a nemes várost terhelnem.* 1823-tól általában havonként küldtek elszámolást a hadiadóról. A kerületi biztos a havonként beterjesztett elszámolásokról viszont kéthavonként készített összesítést és azt terjesztette fel a tartományi igazgatónak. Ezzel kapcsolatban a debreceni kerületi biztos arról tájékoztatja 1845. augusztus 17-én Szabolcs megyét, hogy «a kozadó beszedésének s behajtásának havi kimutatásai felsőbb intézmények értelme szerint oly célból rendeltetnek a tek. törvényhatóságok részéről, a kerületi tartományi főbiztossággal is, egy példányban közöltetni, hogy ezen hivatal a havi kimutatások után igazulva, a szállásoló katonaság számára hónaponként utalványozandó készpénzt a megyei pénztárokra ezeknek erejét meg nem haladó mennyiségben kiszabhassa s azokból egyszersmind az egész kerületre nézve tiszti szabály utasításánál fogva minden két hónapba felsőbb helyre terjesztendő összves kimutatást (summariust) készíthessen!*
