Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 4. szám - Szedő Antal: Egy nyugateurópai levéltári tanulmányút tapasztalatai / 34–52. o.

bet. A reprodukciónál is korlátozásokat lehet kikötni, pl. a kópiák számát illetően. & szerzői Jogot mindenképpen tiszteletben kell tartani. Második csoportba tartoznak a kongresszus munkanapjain elhangzott felszólalások. A kongresszust a Falazza Vecchioban szeptember 25-én délelőtt Tambroni olasz belügyminiszter nyitotta meg La Pira firenzei polgármester üdvözlő szavai után. A kongresszus három problémaköre három egymásután következő napon került tárgyalásra. Szeptember 26-án a levéltári épületek - és azok berendezéséről, 27°én a selejtezésről, 28-án a magánlevéltárakról szóló előadói jelentés került tárgyalásra. A jelentések a különböző országok levéltárainak megküldött kérdőívekre beérkezett feleletek alapján készültek, a kongresszus résztvevői kinyomtatva megkapták, a munkanapokon tehát nem olvasták fel azokat, csupán a hozzászólások hangzottak el. Al hozzászólásokra választ az előadók nem adtak, Bz a munkamódszer is mutatja, hogy a cél minél szélesebb körű tapasztalatcsere és ismerkedés volt. Ai hozzászólásokat angol, orosz, német, francia, olasz, spanyol nyelven fülhallgatók utján tolmácsolták, mégpedig- ugy, hogy bizonyos széksorok voltak kijelölve az egy nyelven való tolmácsolás céljára. Az egyes Jelentések és hozzászólások ismertetését az alábbiakban adom. a) A levéltári épületek és azok berendezése (Előadó, Ingvar Andersson, a Svéd Királyság Levéltárainak igazgatója) Az előadó rámutatott arra, hogy amennyiben ma uj levéltári épületet akarunk létrehozni, támasztható igényeink a következők: az épület a lehető legjobb védelmet nyújtsa az iratok számára, a berendezés tegye minél könnyebben hozzáiérhetővé az iratokat és alkalmazza a legújabb vívmányokat, találmányokat. Hannover állam központi levéltára már a XVilt században egy erre a célra készült épületbe került, de csak legújabban építenek kimondottan levéltári célokra, még a XIX. század elején is régi épületeket alakítottak át ilyen célokra. így Olaszországban és Jugoszláviában régi kolostorokat, Franciaországban a Nemzeü Levéltár a XVI. században épült Soubise és a XVIII. században épült Rohan palotában nyert elhelyezést, Firenzében az állami levéltár a Gallefk degli Uniz^ben van. A XIX„ század közepe óta kezdenek kimondottan levéltári célra épületeket emelni, igy 1840ti. ben Bécsben a Hoíkammerarchivot (bár tudtom n.al itt is egy régi kolostort alakítottak át a levél" tár céljaira), 4851-ben Londonban felépül a Public Record Office. 1902°ben lesz kész Bécsben a Haus-Hof- und Staatsarchiv, Berlin-Dahlemben 4923-ban készül el a még az első világháború előtt megkezdett levéltári épület. Nevezetes ez az építkezés, mert a raktári rész teljesen elválik az adminisztrációs helyiségeíctöl. At két részt hosszú folyosók köük össze. •*• Aíz első világháború előtt épitett levéltári épületek hibája, hogy a tartó vasgerendák nincsenek betannal borítva, a raktári padlók pedig vasrácsok. A

z ilyen szerkezet tűzveszélyes, a vas kitűnően vezeti a hőt és az egy helyen kiütő tűzvész könnyen terjed. Ugyanezen időben a levéltárakat gyakran helyezik könyvtárakkal más kultúrintézményekkel egy épületben el. A két világháború között az egész világon nagyon fellendült a levéltári építkezés. Franciaországban pl. 1920-4939 között 23 levéltári épületet emeltek. Németországban ekkor épült fel Marburgban Hessen állam központi levéltára,, Ezt az épületet kettős közíal jellemzi, mely hosszú folyosó formájában elválasztja a raktárakat az adminisztrációs részlegek helyiségeitől. Több országban a meglévő levéltári épületet bombabiztos rakárakkal egészítették ki, igy Londonban a Public Record Office épületét. Helsinkiben a Nemzeti Levéltár épületét A második világháború után tovább fokozódott a levéltári építkezések üteme. Franciaországban 1954^55°ben épült loulouse-ban Haute-Garcnne département levéltárának uj épülete. A raktárak 45x13 m nagyságúak, 8 emelet magasságban helyezkednek el, befogadóképesség: 25 000 fm állványzat. A homlokzat teljesen üvegből (drótbetétes) van. Még 6 ilyen épületet szándékozik a Francia Levéltári Igazgatóság építtetni. Németországban Coblenzben épül Rheinland-Píalz állam levéltára, a raktárrész 6 emeletes, a külső falak üvegtéglából (l, Der Archivar, 1956. 3. íüzet). Acélkonstrukció, mely betonnal van borítva, az épület acélszerkezetébe van beleágyazva a fémből készült állványzat Külön van az adminisztrációs épület, a két épületet fedett íolyosók kötik össze. 36