Levéltári Híradó, 6. (1956)
Levéltári Híradó, 6. (1956) 4. szám - Borsa Iván: A Német Demokratikus Köztársaság levéltárügye: úti beszámoló / 7–33. o.
e levéltár felé, amelytől a múltban elkövetett hibák után komoly tudományos eredményeket vár. A kormányzat minden tekintetben jelentősen támogatja a levéltárat, igy pt a levéltár komoly devizákerettel rendelkezik, annak érdekében, hogy külföldön gyűjtőkörébe tartozó iratokat vásárolhasson. Ez a levéltár havonta 40-50 Írásbeli kérdést válaszol meg a világ minden tájára, s havonta 20^30 személyesen jelentkező kutatót szolgál ki. Ugyanakkor, minthogy az épületben állandóan van kiállítás a levéltár anyagából, igen magas a látogatók száma is, köztük filmesek, fényképészek, újságírók,, külföldiek, akik nem csupán egyszerű látogatók, hanem érdeklődésükkel külön feladatot is jelentenek a levéltár dolgozói számára. t . Bár az NDK-ban sincs elhatárolva a könyvtárak és a levéltárak gyűjtőköre a kéziratos anyag tekintetében, a weimari Goethe-Schiller Archív példája nyomatékosan felhívja figyelmünket arra, hogy nem volna-e célszerűbb Magyarországon is e régóta húzódó problémát egy ilyen Irodalmi Levéltár megszervezésével megoldani, vagy legalábbis ehhez hasonló utón keresni a kibontakozást Dr. Valter Nissen a Központi Levéltár merseburgi osztályának vezetője múlt év októberében még ugy jellemezte az üzemi levéltárak helyzetét hogy az üzemek iratai az üzem kezelésében maradnak és ott állnak a kutatás rendelkezésére. Bár általánosságban ma is ez a helyzet az állami levéltárügy részéről megindult a törekvés arra, hogy az üzemek iratanyagát is a jelenlegi állami levéltári hálózat vegye át Egyelőre csak a lipcsei Landesarchivban van jelentősebb mennyiségű üzemi iratanyag, de a Levéltári Igazgatóság behatóan loglalkozik azzal, hogy miként lehetne ezt a problémát az NDK viszonylatában megoldani, figyelembevevő azt a körülményt hogy az üzemek száma igen nagy és az általuk megőrzött iratanyag is igen tekintélyes, \ Utam során két üzemi levéltárat volt alkalmam megtekinteni, a magdeburgi Fahlberg und List vegyészeti gyár és a meisseni világhírű porcelángyár irattárát A Fahlberg und List vegyészeti gyár irattára kb« 4-500 folyóméterével a középnagyságú üzemi irattárak közé tarto.zik„ Az üzem komolyan támogatja és fejleszti az irattárat, mert mind gyártást mind pedig értékesítési szempontból komoly támaszt talált benne. Ezért van az, hogy ehhez a viszonylag nem nagy iratanyaghoz két függetlenített irattárost állított be., A körültekintő gondoskodás bizonyítékául kell tekinteni azt is, hogy az edüigi irattáros magasabb íunkcióba történi helyezését megelőzően több hónappal utódját beosztották az irattárba, hogy ott betanulhasson, s igy közel félévig 3 személy dolgozott együtt A kerületi levéltárügyi előadó, akinek állandó kapcsolata van az irattárral, ezt a személyi ellátottságot ideálisnak minősítette, mert más üzemnél sajnos ilyen mennyiségű iratanyaghoz legfeljebb egy irattárost biztosítanak, vagy esetleg csak egy dolgozó mellékesen kezeli az ilyen vagy ennél nagyobb mennyiségű iratanyagot A gyár 4886. évi alapításától vannak meg az iratok, sőt a gyár alapítását megelőző tárgyalások iratait is megtalálhatjuk. Az iratanyag sajnos nem teljes, mert egyrészt a háborús események, másrészt az idők folyamán lezajlott helytelen selejtezések következtében komoly károkat szenvedett Az üzem minden fennmaradt iratanyagát egy központi irattárba koncentrálták A most távozó irattáros 1951-ben kidolgozta a vállalat irattári tervét és az addig rendezetlen iratanyagot ennek az irattári tervnek megfelelően rendezték. Azesetben, ha régebben az iratkezelés folyószám, vagy levelezők szerint történt ugy ezt a rendszert nem változtatták meg, hanem ennek alapján sorolták be az irattári terv keretébe. Az igy elvégzett rendezés után elkészítették az iratanyag repertóriumát is. Mint már az előzőkben emiitettem elsősorban a gyár termelési érdekeinek megfelelő cédulakatalógust is készítenek, hogy tovább fokozzák az iratanyag használhatóságát (PL a személyzeti mutató a gyár összes volt alkalmazottjaira nézve megadja, hogy személyi vonatkozású iratai kat hol találhatják ; gyártmányaik mutatója igen hasznos s gyártásvezetés, de különösen a külföldi értékesítési osztály szempontjából^ Az iratkezelés nemcsak irattáron belül van jól megszervezve., hanem az egész üzemben is*. PL elö van irva, hogy minden tervrajzot gyártási leírást, vegyészeti analízist, stb. tehát nemcsak az igazgatási és gazdasági levelezést, le kell adni az irattárnak, amint arra a gyártásnál már nincs szükség. Ezeket a műszaki iratokat az irattár egy elkerített részén külön szekrényben őrzik. Ez az üzemi irattár elsősorban és majdnem kizárólag az üzem munkájának támogatására dolgozpeT Tudományos célú kutatóik száma minimális. A gyár részéről is megmutatkozik azonban már törekvés az irányban, hogy az iratanyagot történeti szempontból is értékelje. Igy pt a gyár munkásai mozgalmainak történetére, sztrájkjaira vonatkozó iratokat felkutat31 \