Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 4. szám - Borsa Iván: A Német Demokratikus Köztársaság levéltárügye: úti beszámoló / 7–33. o.

nem minden levéltárnál követett egységes álláspont, a magdeburgi Landeshauptarchivban azonban következetesen érvényesítik Minthogy a kutatás minden körülmények között a repertóriumokból indul ki, ezeket összpontosítják rendszerint a kutatóterem közelében lévő egyik helyiségben, A repertóriuma-szobába csak a levéltár alkalmazottai léphetnek be, a kutatók a repertóriumokat csak a kutatóíeremben rendes kérőlapra kaphatják meg* (itt jegyzem meg, hogy pl. a drezdai Landeshauptarchivban a levéltár minden dolgozója bármely raktárba bemehet, ott az iratanyagban kutathat, a saját céljára kiemelhet anélkül, hogy ezt az illető raktár, vagy iratanyag reíerensével közölné ) - A magdeburgi Landeshauptarchivban különösen felhívja magára az ember figyelmét a repertórium-szoba. Az állványokon elhelyezett repertórium-kötetek a levéltár felépítésének szerves rendjében vannak elhelyezve. Az összetartozó fondcsoportok repertóriumai azonos színnel vannak jelölve. Ezen túlmenően min den fondnak megvan a maga jele, amely á repertórium köteten is fel van tüntetve. A levéltárak a repertóriumokon kivül is készítenek segédleteket az iratanyaghoz, Ilyenek a különböző szempontú muta.tócédulák, Mint már az irattárak esetében is emiitettem, ha az iratanyag tárgyi csoportosításától eltérő szempontú mutatózásra van szükség az iratanyag jobb hozzáférhetővé tétele érdekében, ugy cédulamutatókat készítenek. Az ilyen mutatók különösen az időrendben rendezett sorozatokhoz készülnek. PL A birodalmi igazságügyminisztérium politikai bűnügyekkel foglalkozó osztálya iratanyagát időrendben kezelte. Ehhez az iratanyaghoz most névmutató cédulákat készítenek, amelyeket elsősorban a vádlotiak állampolgársága szerint rendeznek, s ezen belül abc-rendben. Ez a mutatózás nem csak a német, hanem a külföldi munkásmozgalomtörténet kutatása szempontjából is igen jelentős.. Különösen a cseh munkásmozgalom számára van sok értékes adat de néhány magyar állampolgár pere is megtalálható. A

1 levéltárak egyikének kutatóforgalma sem éri el a mj Országos Levéltárunk kutatóforgalmát Különösen fellendült az utóbbi időben, főleg Potsdamban és Merseburgban, a külföldi kutatóíorgalom„ Nagyon sok megkeresés érkezik a levéltárakhoz, mind külföldről, mind bélföldrőL A belföldi érdeklődők részére kb. 2^3 órás kutatás keretében igyekeznek a választ megadni, s amennyiben a kérdés megválaszolására ez az idő nem elegendő, ugy felszólítják az érdeklődőt, hogy a kutatást személyesen a helyszínen végezze el. - Külföldi megkeresés esetén a kérdés megválaszolására már lényegesen löbb időt szánnak, kb. 1-2 hetet, s csak az esetben kérik fel a külföldi kutatót, hogy személyesen végezze el a kutatást, ha ennyi idő alatt sem tudnak a kérdésre választ találni. Vannak esetek, amikor a külföldi megkeresést természeténél fogva nem egyszerű felvilágosítás-kérésnek fogják fel, hanem már tematikai íeltárásként kezelik. Ez esetben a reá fordítandó időkeretet nem limitálják. A kutatásokról és a fefvilágositásadásról kimutatásokat, statisztikákat vezetnek. A weimari Landeshauptarchiv pl. a felvilágosításokról olyan havi kimutatást vezet, amelyben feltünteti, hogy a levéltárhoz a tárgyhónapban hány tudományos intézeti hivatalos megkeresés, egyéb tudományos jellegű megkeresés, magán megkeresés, közigazgatási és egyéb hivatalos megkeresés érkezett. Feltüntetik e kimutatásban továbbá azt is, hogy hány ízben adták meg a felvilágosítást a helyszínen és hány esetben írásban. •-* A kutatóíorgalmat az erfurti városi levéltárban kutatónapokban fejezik ki. Egy kutató egy napon történő megjelenése egy kutatónap. Az erfurti városi levéltár kutatöforgalma e mértékkel számítva évi 1500 kutató nap, Az iratoknak a kutatók által történő használatát egy a Belügyminisztérium által 1951-ben jóváhagyott Benutzungsordnung szabályozza. Az 1918 előtti iratanyagban a kutatás teljesen szabad. 1918 utáni iratanyagban való kutatáshoz mind belföldi, mind pedig külföldi kutatók részére a Levéltári igazgatóság ad engedélyt Fog lalkoznak annak a gondolatával, hogy ezt az időhatárt 1932-ig tolják ki. - Az 1945 utáni iratanyagban való kutatás engedélyezésénél problémáik teljesen azonosak a mienkkel. Egyrészt nagy mértékben kívánják kutatni, másrészt az anyag természeténél fogva a teljesen szabad kutatás nem en gedélyezhető. Helyzetüket még nehezítik Németország ketté osztottságából származó politikai és gazdasági problémák. 22