Levéltári Híradó, 6. (1956)
Levéltári Híradó, 6. (1956) 4. szám - Komjáthy Miklós: Tűzvész az Országos Levéltárban / 3–6. o.
tevő, sőt kevésbé számottevő szereplőjére bőségesen tartalmaztak adatokat nagyrészt olyanokat amelyeket eddig még senki sem használt lel. Az elpusztult iratok közül külön kell kiemelni a Kúria 4869-Í881. évi. selejtezetlenül. teljesen hiánytalanul íennraáradt állagának nagy forrásértékét Minthogy az egykorú perrend szerint minden ügy feljuthatott a Kúriára, az iratok között az egykori Magyarország területén lefolyt minden jelentősebb per (politikai nemzetiségi stb. perek) anyaga megvolt A Magyar Országos Levéltár veszteségei között talán a legfájdalmasabb a családi levél^ tárak és intézmények osztályán bekövetkezett pusztulás. Nemcsak azért, mert a megsemmisült családi levéltárak anyaga időben messze visszanyúlik egészen a mohácsi vészig (-1526 előtti részüket külön őrzik a Mohácselőtti Gyűjteményben is, mint mondottuk, az épen maradt!), hanem azért is, mert az ezekben őrzött iratok többrétűén és többszínűén tükrözik az emberi életet, mint egy-egy minisztérium irattömege. A .magyar családi, főképpen főúri levéltárak a feudalizmus és a kapitalizmus korának felbecsülhetetlen értékű kútfői, szinte kimerithételien forrásai a magyarországi parasztság életének. Még szakemberek számára is alig érzékeltethető az a veszteség, amelyet a magyar, sőt általában a dunavidéki népek történetírása számára a volt magyaróvári Habsburg-levéltár politikai, katonai, gazdasági, az Esterházy-család pápai, a Hunyadi-család kéthelyl uradalmának, a KhuenHéderváry-család gazdasági, a Rákóczi-Aspremont-család birtokjogi és birtokgazdálkodási. (de nem a szabadságharcra vonatkozó), a Sigray-család dunántúli uradalmainak, a Teleki-család volt gyömről levéltárának gazdasági, a Tisza-család volt geszti birtokainak, a Vay-család volt berkeszi levéltárának, a Windischgratz-család volt sárospataki levéltárának gazdasági és politikai iratai, a Zíchy-család és a Zíchy-Meskó-család levéltárai stb. gazdasági és más vonatkozású iratai túlnyomó részének pusztulása Jelent. (Bár közülük nem egy már az 1944-45. évi harci cselekmények során és akkori őrzési helyén oly súlyos veszteségeket szenvedett, hogy a maradék inkább csak töredéknek volt tekinthető.) igen értékes anyag égett el a Batthyány hercegi család volt körmendi levéltárából is (főképpen XYr-XVfJ. századi uradalmi számadások, urbáriumok és úriszéki jegyzőkönyvek.) Ezeken kivül a tüz martaléka lett sok kisebb családi levéltár is. A közép- és főnemesi és főhercegi levéltárak anyaga, mint a rentebbi felsorolásban is utaltunk erre, túlnyomóan gazdasági jellegű. Egyik-másiknak azonban számottevő politikai vonatkozású, söt nem egynek komoly külpolitikai, európai érdeklődésre számottartó iratemlékei is voltak. Különösen súlyos veszteség éppen ebből a szempontból a KákóczHAspremont és a Habsburg levéltár pusztulása. Az előbbiben a harmincéves háborúval, az utóbbiban pedig a X V IH. század végi németalföldi szabadságharccal kapcsolatban voltak igen érdekes iratok. A maga nemében páratlan történeti forrás semmisült meg ifj. Andrássy Gyula grófnak, az osztrák-magyar monarchia utolsó külügyminiszterének, a Horthyrezsim Habsburg-párti ellenfelének politikai ievelezése és naplói elégésével. Odavesztek a Horthy* korszak két kultuszminiszterének, Hóman Bálintnak és Szinyei-Merse Jenőnek miniszteri működése kapcsán keletkezett íratok is. Hóman irataival együtt elégett rengeteg érdekes.lénykép. Szinyei-Mersének pedig nemcsak politikai, hanem családtörténeti és birtokjogi iratanyaga is elpusztult Megsemmisültek a Teleki Pál által alapított Államtudományi intézet tudományos kéziratai és kéziratos, valamint sokszorosított térképei, a budapesti egyetem jogi, orvosi és bölcsészeti kara iratainak javarésze, Fabró Henriknek, az országgyűlési gyorsiroda főnökének a trianoni béketárgyalásokról készült feljegyzései, a Magyar Történelmi Társulat, a Nemzeti Színház, az Operaház, az Országos ösztöndíjtanács és több más intézmény iratanyagának túlnyomó része. Maradéktalanul az enyészeté lettek azok az íratok is s amelyeket az ötvenes évek elején foganatosított kitelepítések során Budapestről eltávolított személyek lakásán talált iratokból az Országos Levéltárba szállítottak. A: népidemokratikus korszak elpusztult iratanyaga -1482.5. a ferencjózsefi és Horthykorszaké 5036, a régebbi bírósági iratoké 1389, a családok és intézmények levéltárából megsemmisült iratoké 1160 folyóméterre rug„ Azaz az 1956. novemberi harci cselekmények során a Magyar Országos Levéltárban elpusztult 8767.5 folyóméter irat A károk felsorolása, a rveszteséglista* korántsem teljes, még kevésbé lehet elmondani, hogy a veszteségek eszmei értékét, azaz az elpusztult irattömeg forrásértékét csak hozzávetőleg is meg 5
