Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 2–3. szám - FIGYELŐ - Iványi Emma: Levéltáros középkáderek (államvizsgát tett levéltárosok) tanterve a Német Demokratikus Köztársaságban / 247–251. o.

talán nagyon is magas követelményeket támaszt, Bő keretnek, gazdag programnak látszik, amiből az oktatási munka során kell megkonstruálni a ténylegesen átadható és elsajátítható tananyagot. Bármennyire fejlett is a német szakirodalom, ez. nem lehet könnyű munka, hiszen kész tankönyvek, uj tankönyvek ott sem minden ecetben állnak rendelkezésre. Meg kell jegyeznünk, hogy egyetemet végzett fiatal levéltárosaink a tantervben ismertetett tárgyak egy részét nem tanulták, nem is tanulhatták megfelelő szakirodalom hiányában. Idegen nyelvek tekintetében is sokat kivan a tanterv ; anyanyelvükön kivül három nyelvet - első helyen a franciát - kell olyan mértékig érteniök. hogy az újkori •iratok rendezését elvégezhessék, itt sem volna érdektelen tudnunk, hogyan viszonylik a tanterv a levéltári gyakorlathoz, milyen munkálatoknál kerül sor idegen nyelvű iratok rendezésére, jegyzékelésére s a végzett munka a nyelvismeret milyen fokát kívánja meg. Pusztán a tanterv alapján tehát nem kaphatunk tiszta képet a levéltári középkáderek munkájáról s ennek a munkának a német levéltárak terveibe való beilleszkedéséről. Pedig a középkáderek gyakorlati munkájának minden részlete érdekel bennünket. Örömmel vennénk ismertetéseket terveikről és munkamódszereikről, mert a róluk szóló eddigi beszámolók csak általánosságokat tartalmaznak. Csak az Archivmitteilungen c. folyóirat 4956-i 4. füzete közül néhány konkrét adatot az 4953 -55. évi tanfolyamra és a végzettek további sorsára vonatkozólag. A középkáderképzés megindulása (1951) dta ez volt a harmadik tanfolyam. A 14 résztvevő -- 8 férfi. 6 nő Potsdamban végezte tanulmányait. A tanszemélyzet az állami levéltári igazgatóság (Staatliche Archivverwaltung) munkatársainak és Potsdamban működő két állami levéltár (a Ueutsches Zentralarchiv és a brandenburgi tartományi íölevéltár) tudományos tisztviselőinek sorából került ki. A legfiatalabb hallgató 20, a legidősebb 49 éves volt. Mind a 44 levizsgázott. 5 nagyon jó. 6 jó. 3 pedig kielégítő eredménnyel.A 6 nő közül 3 nagyon jal végzett. Ezt az eredményt ugy értékel, hogy az állami szervek minden szükséges előfeltételről gondoskodtak. A hallgatók anyagi gondok nélkül végezhették a tanfolyamot. A könyveket és egyéb segédeszközöket ingyen kapták. Tanulmányutat tettek Veimarba és urezdába és szakmai gyakorlatot folytattak különböző állami levéltárakban. Mindez nagyobb pénzügyi áldozatot követelt. Az utolsó évben ösztöndíjakra 30 üüü. a tanszemélyzet honoráriumára 45 üüü márkát fizettek. Lehetővé tették a hallgatok számára azt is, hogy résztvegyenek téli sporttáborozásokon és igénybe vegyék az ifjúsági szervezet más létesítményeit is. Vizsga után különböző állami levéltárakban kaptak állást és az eddigi jelentések szerint munkájukat jól végzik. Fizetésük, lakóhelyüktől függően, 350,-, 45U.--, ill. 545.- márka. 4954. ota összesen 64 államvizsgát tett levéltárost képeztek ki. Ezeknek Jeientős része állami levéltárakban dolgozik, azonban többen helyezkedtek el a levéltáros szakmán kivül Céhhez közelálló területeken, de mégsem abban a szakmában, amire kiképezték őket); néhányan pedig egyetemen folytatják tovább tanulmányaikat. Ezek leszámításával a veszteség a levéltáros szakma számára a végzettek egyhatoda. ami - iekintettel a kiképzéssel járó anyagi áldozatokra -- nem egészséges jelenség. A munkát illetően tehát ez a beszámoló sem nyújt felvilágosítást. Holott tanulságos volna pl. számunkra egy-ggy nagyobbszabásu rendezési munka leírása, amely a középkáderek által már megvalósított tervíeladátokat. s a rendezésben résztvett tudományos levéltárosok, középkáderek és egyéb munkaerők teendőinek összehangolását, s ezen belül a középkáderek teljesítményeit ismerteti. Érdekelne bennünket továbbá az is, hogy a középkáderék képzésében, majd foglalkoztatásában érvényesül-e a szakosítás elve? Nem volna-e elegendő egyeseket csak feudális, másokat csak legujabbkori iratok kezelésére kiképezni? Gyakorlati munkájuk során bekövetkezik-e bizonyos specializálódás? Vesznek-e részt szakmai továbbképzésben s ha igen. miből áll ez a továbbképzés? Ilyenfajta konkrét adatok birtokában még több hasznot meríthetnénk a fent ismertetett gazdag és nagy gonddal készült munkatervből, amelyet a magyar középkáderképzés megindítása esetén sokoldalúan értékesíthetünk^. IVÁNÍí EMMA Brachmann Botho : Bericht über den 3. Lehrgang zur Ausbildung wissenschaftlicher Archivare am Institut tflr Arhivwissenschaft in Potsdam. Archivmitteilungen 4956. 47-49. 1. 2&i