Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 2–3. szám - FIGYELŐ - A levéltári anyag gyakorlati felhasználása Csehszlovákiában: folyóiratszemle / 230–246. o.

sos emlékei igy nem sokat mondanak. A XVI. századtól azonban már a bányahivatalok, a cseh kamara, majd a cseh udvari kamara, s a két főbányahivatal összefüggő irattárai is fennmaradtak ugyanúgy mint a bányakönyvek és az egyes bányavárosok iratai is. , Az ezekben lévő, a kutatás számára legbecsesebb anyagról a bányatérképekről szólva Mikestikova cikke igen tanulságos vázlatot ad a bányatérköpqzés technikájának fejlődéséről: *Az* iratok mellett egyes esetekben már a XVI. századból lennmaradt térképek és még inkább a bányaművelési tervek ekkor nagyrészt még sematikus áttekintések. Nem jelölik meg pontosan az alaprajzot, de mégis használhatók a régi művelési helyek, eltömődött aknák és tárnák, régi lejtések feltárásánál, vízelvezetés stb. esetében. A 16. század végén a bányászati technika és vele együtt a térképezés technikája is tökéletesedett* Bár a harmincéves háború a térképezési technikaterén is bizonyos hanyatlást jelentett, mégis fenntartották a 16. század végének rajztechnikáját, azaz a tárnákról és aknákról alaprajzot és mélységrajzot (hosszmetszetet) készítettek. A 17. század végén és főként a 18. század elején annál jobban kifejlődik a rajztechnika, A térképrajzolás, a színek használata, az ornamentális rajzok és az ábrázolás mellett pontosabbá válik a tulajdonképpeni térképezési technika is. A 18. század derekától kezdve az alaprajz és vázlat mellett szinte rendszeresen rajzolnak oldalnézetből készült metszetet is. úgyhogy a térképek igen pontosan használhatók a régi müvelések praktikus meghatározása szempontjából. Ezenkívül felhasználhatjuk a régi térképeket az uj nyitásoknál is. mert a térképeken gyakran megrajzolták az ereket és azoknak az ereknek irányát és kereszteződését, amelyek nem voltak egészen kihasználva. Erre a célra különösen alkalmasak azok a bányatérképek, amelyek feltfintetik az erek dőlését és áthúzódását. Az idő előrehaladtával megszűnnek a barokk díszítésű térképek, hogy helyet adjanak az egyszerű és praktikus bányatérképeknek, melyeket a 19. század elején már geológiai adatokkal isid-; egészítenek. A 19. század hetvenes éveiben tűnnek fel az aknákról és érékről készült térképek, amelyekhez a bányák különböző mélységekben és távolságokban készült vázlatait csatolták, ezt a módszert azonban költséges volta és hosszadalmassága miatt nem tartották fenn. Csak napjainkban gondolnak ennek a módszernek felújítására és tökéletesítésére, hogy megkönnyítsék és olcsóbbá tegyék vele nemcsak a mostani, hanem, a jövőben végzendő bányamunkát is. A cikk a továbbiakban a bányakutaiás számára másodlagos, de mégis jelentőséggel biró deskriptív forrásanyagot tárgyalja. Áttekintést ad ezek őrzési helyéről, megemlítve a régi és Jeienlegi legfelsőbb állami hivatalok: a cseh kamara, a cseh udvari kamara, a gubernium (camerale és montanistica sorozatok) a föbányahivatalok, a földmüvelésügyi, közmunkaügyi és iparügyi minisztériumok irattárait, valamint a bányahivatalok, bányabiróságok, bányabiztosságok és bányakapitányságok, bányakerületi hivatalokT kerületi bányakapitányságok, az egyes vállalatok, bányatársaságok és kartellek vállalati irattárait. Majd elemzi e hivatalok bányászati szempontból számbajöhető ügyköreit. Ismerteti a cseh kamarához, vagy a legfőbb pénzverő hivatalhoz, a XVI. századtól kezdve a bányászatról beadott egyes jelentések értékét, a bányaterületeken időnként a kamara által irányított rendszeres vizsgálatokról felvett jegyzőkönyveket. Előbbiekben részletesen leírják az egyes tárnákat, hírt adnak az elvégzett munkáról a kitermelés eredményéről, az érc minőségéről. Utóbbiak közül a bányászati kutatás szempontjából különösen azok szolgáltatnak nagyjelentőségű adatokat, melyeket gyakorlott szakemberek irtakj - az ilyenek a bánya, a munka és az érckitermelés leírása mellett, „sokszor rövid geológiai leírást is tartalmaznak. Ezek a Jegyzőkönyvek a legfontosabbak kutatásunk szempontjából. Megemlítve *a bányák szórványosan fennmaradt történeti leírásait, a cikkíró ezután a bányahivatalok levéltáraiban a XViü. századtól fogva íennmaradt. az egyes bányák érckitermeléséről irott összefoglaló havi, negyedéves és éves jelentéseket emeli ki. Ezeknek fogalmazványai találhatók itt: a Jelentést a főbányahivatalnak és onnan a guberniumnak küldték el. Az e Jelentésekkel kapcsolatos tárgyalási jegyzökönyvek a termelt érc mennyiségét és minőségét is megadják és mivel bennük pontosan és részletesen is leírják valamennyi aknát, fejtést, a munkahelyek változását és a fejtés havonkénti módszerét is. ezáltal adatokat nyerhet a régi fejtések feltárását célzó kutaiás. Az egyes aknákból kitermelt ércek próbáiról való megállapítások és az érc olvasztására és frissítésére kiadott utasítások a kohászat szempontjából is birnak bizonyos gyakorlati jelentőséggel. 232