Levéltári Híradó, 6. (1956)
Levéltári Híradó, 6. (1956) 2–3. szám - FIGYELŐ - Szedő Antal: A jugoszláv levéltárügy fejlődésének néhány kérdése / 218–219. o.
FIGYELŐ A JUGOSZLÁV LEVÉLTÁRÜGY FEJLÚÜÉSÉNEKJIÉHÁNY KÉRDÉSE Háuptmann Ferdinánd a nyugatnémet levéltáros szaklap, az Archivar múlt évi 4. rüzetében cikkel irt a jugoszláv levéltárügy újjászervezéséről. A cikk szerint a mai Jugoszlávia egyes területi részei különböző történeti fejlődésen raen* tek 4t, ennélfogva a levéltári hálózat meglehetősen ágas-bogas. Ugyanigy nem csak az egyes szövetségi köztársaságok (Szlovénia. Horvátország, Szerbia. Bosznia-Hercegovina, Montenegró. Makedónia) különülnek el, hanem ezeken belül is akadnak még külön fejlődéssel biró területek, mint Ragusa, Fiume, Isztria A nyugati területek. Szlovénia és Horvátország a középkortól napjainkig futó. összefüggő iratsorozatokkal birnak, ezzel szemben a török hódoltság a keleti részeken mégsem* misitette -a régi anyagot és csak a XIX. századdal kezdődött meg újra az az irattermelés, melynek terméke ma a levéltárakban megtalálható. A levéltári szervezet,-- ez a fentiekből következik -- az egyes önálló területrészek önálló levéltári hálóratábol áll. Az ^gyes területek központi levéltárai felett nincs központ, mert az 4950-53. között működő Legfelső Jugoszláv Levéltári Tanács, vagy a most működő Jugoszláv Levéltári Dolgozók Egyesülete csak tanácsadó és indítványozó testület. Az egyes területi különálló részek kormányszervei intézkednek a terület levéltári ügyeiben éppen a területi speciális igények szerint. A második világháború után a Jugoszláv államban állami levéltári hálózatot építettek ki. Ljubljanában állították fel a Szlovén, Zágrábban a Horvát-, Szarajevóban a Boszniai-Hercegovinái-. Cetinjéban a Montenegrói, Skopljében a Macedóniai Állami Levéltárat. Ezek a levéltárak általában a központi hatóságok anyagát gyűjtik, körzeti levéltárakká a városi levéltárak nőttek ki, melyek általában egy bizonyos meghatározott körzet községi anyagál is összegyűjtik. Horvátországban azonban és Dalmáciában a helyzet bonyolultabb. Zágrábban és Zadarban (Dalmácia) van ugyan állami levéltár, ezek az állami levéltárak azonban városi levéltárakat és családok levéltárait is begyűjtötték. Azonkívül Zágrábban van külön, nagyon értékes városi levéltár is. Különálló levéltár van Varasdon, mely Várasd megye. Várasd város levéltárait és több jelentós családi levéltárat egyesit. Dalmáciában Splitben van különálló városi levéltár, azonban ennek .középkori anyaga a Zadari Állami Levéltárban van. Fiúméban és Ragusaban is van külön városi levéltári Szlavóniában a tjubijánai Levéltár mellett (mely elsősorban városi levéltár) Mariborban van még egy kis tartományi levéltár. Az 4950-es jugoszláv levéltári törvény nem ismeri a központosítást, még az egyes önálló területrészek viszonylatában sem. A levéltárak egymástol függetlenek. PL az állások betöltése tekintetében az önálló területrész fővárosában lévő levéltárnak semmi hatásköre sincs a többi levéltárakkal szemben, ez városi levéltárak esetében a városi vezetőség, a tartományi jellegű levéltáraknál a tartományi tanács feladata. Csak szakmai tekintetben van bizonyos joga az állami levéltáraknak a területükön lévő más levéltárak felé, de ez sincs jogszabállyal megalapozva. A fejlődés nyilván az lesz, hogy a városi levéltárak egy bizonyos területet levéltári szempontból ellenőrizni fognak, ehhez azonban előzőleg ezeket a levéltárakat létszámban meg kell erősíteni. Ehhez viszont kellő számban jól felkészült levéltárosokat kell kiképezni. k . • •' . ';, . , ....':' X A szerkesztőség ebben, a továbbiakban folytatólagosan fenntartani kívánt rovatban a külföldi államok levéltárügyének akár egészével, akár egyes kérdéseivel foglalkozó nem fordításokat, hanem önálló ismertetéseket szándékozik közölni. (Szerk.) 248