Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 2–3. szám - FORDÍTÁSOK - Neuss, Erich: Különgyűjtött iratféleségek a gazdasági életben / 207–217. o.

nának rendszeres figyelmet a kapcsolódó kérdésekre is. amelyeknek megoldását különösen a jövőben mindenütt aránytalanul nagyobb időveszteséggel és uj segédtanulmányok árán kellene ugyahogy megkezdeni. Ezért a József-kori kataszterrel való foglalkozás során tekintettel kell lenni a benne foglalt helynevek rendszeres kiaknázására, amely legalább is bizonyos mértékben teljesíteni fogja ezzel a hazai nyelvészet régi óhaját. így a tulajdonképpeni munka mellett létrejön a helynevek névmutatójának rendszeres, az összes fassiós könyvből felvett gépirt cédula gyűjteménye. - ha nem is abban a formában, amely közvetlenül kiadás céljaira használható, de ugy, hogy mégis uj munkalehetőséget nyit meg egy szélesebb szakmai kör komoly érdeklődői előtt A hivatalos és általános érdeklődés szempontjából is fokozott figyelmet érdemel ez az anyag, mert különösen az ország nyelvi szempontból vitás területein ez mutat utat a helyes és történetileg indokolt uj község- és településnevek kialakítására vagy as elégtelen hivatalos nevek helyesbítésére. NeussErich: KÜLÖNGYÜJTÖTT IRATFÉLESÉGEK AJiA_ZDASÁGI_ÉLETBEN (Archivmitteilungen 1955. 2. sz. 8-43*. lapT Ez a rejtegetés első kísérlet a különgyüjtött iratíéleségek látszólag oly egyszerű, de a valóságban oly nehéz kérdésébe való behatolásra és a gazdasági életben való kezelésükre vonatkozó javaslatok megtételére. Ezért é sorok csupán vita indítóul szolgálhatnak. Az irodalomban e tárgyra vonatkozólag jóformán semmit sem találunk ; csak a gyakorlat. - mely nagyon is sokoldalú ahhoz, hogy egy ember egyedül avUaíkoshassék e kérdésben - adhatja meg a végleges feleletet. A szerzőnek kérése és kívánsága, hogy ez megtörténhessék. Végül még meg kell jegyezni, hogy a következőkben nem kívánunk elébevágni a selejtezés kérdését illető törvényes rendelésnek, Az a tény. hogy a gazdasági iratanyag valamely fajtáját a különgyüjtött iratféleségek közé sorozzuk nem Jelenti azt, hogy az illető iratanyagot egy év után meg is kell semmisíteni A különgyüjtött iráüéleségek legrövidebb őrzési ideje a III. fejezet e, pontjában felsorolt feltételezésekből adódik, L . Minden jól vezetett irattárban találunk az irattári köteléken kivül álló egy vagy több •különgyüjtött* iratféleséget. Ezeket Brenneke-Leesch fcsupán a modern selejtezési szempontokból és mindenekelőtt az irodai reformelvekből keletkezett... legkülönbözőbb eredetű iratfajtáknak* nevezi,, taraelyeket nyilvánvaló értéktelenségük miatt (pl. postai nyugták, cégek prospektusai, irodai szükségletek fedezése) egyáltalán nem is vesznek át az irattárba, hanem rövid időközönként megsemmisítenek*. Meisner a <különgyüjtött iratíéleségeket állandó értékkel nem biró tárgyaknak definiálja, melyek nem is valók irattárba, s melyeket már előzetesen megfelelően megjelölve az ügyiratok tehermentesitése végett csupán ideiglenes megőrzésre különítenek eh Az ilyen * különgyüjtött iratíéleségek azonban nem dobhatók el, *- a postaátvételnél, kiosztásnál vagy legkésőbb a postát feldolgozó hivatalnok íróasztaláról, nem a papírkosárba vándorolnak, hanem érkezési bélyegzőt, sőt gyakran érkezési számot is kapnak, adandó alkalommal az ügynaplóba, iktatókönyvbe stb. is hevezetik őket és a többi irathoz hasonlóan bekerülnek az ügymenetbe. Ott is mondják ki róluk először a különgyűjtés ítéletét; hogy kötetlenül vagy egybefüzve, de e cím alatt szedjék össze és tgyüjtsék külön* őket. Brenneke-Leesch : Archivkunde Leipzig 4953. 47. h Brenneke itt külön gyűjtött tigviratokról (V'eglegeakten) beszél. i H.O. Meisner: ürkunden- und Aktenlehre der Neuzeit Leipzig 4952. 84. 1. 207