Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 1. szám - Rosztiszlav Alexandrovics Lavrov, a SzKP Központi Bizottsága mellett működő Marx-Engels-Lenin-Sztálin Intézet Archívuma helyettes vezetőjének magyarországi előadásai: 1. A levéltári munkamódszerek néhány problémája: 2. A dokumentumanyag technikai megőrzése / 12–37. o.

Az 4 m levegőben levő vízgőz mennyisége az abszolút nedvesség és ezt 1 m -re eső grammokban fejezzük ki. A levegőben tartalmazott vízgőzöknek és a levegő telítéséhez szükséges adott hőmérséklet melletti mennyiségük arányát, relatív nedvességnek nevezzük és £-ban fejezzük ki. Azt a hőmérsékletet, melynél a levegőt teljesen telitik a vízgőzök, harmatpontnak nevezzük. Ennél a hőmérsékletnél a felesleges nedvesség cseppek formájában csapódik le, vagyis a viz gáz alakúból cseppfolyós halmazállapotba megy át. Ezért igen fontos a hőmérsékletet és a relatív nedvességet állandóan figyelni., mert különben szakszerűtlen fűtés és szellőztetés esetén vagy tulsá gosan nedvessé tesszük a helyiséget (és a dokumentumokat) vagy nagyon is kiszárítjuk Az első esetben penészedés lép fel, a másodikban viszont JÍ papir fizikai és vegyi tulajdonságai romlanak erősen. Nézzünk néhány példát: 4. Télen, amikor a szabadban a levegő hőmérséklete alacsony, a levegő kevés vízgőzt tar talmaz, bár ennél a hőmérsékletnél a levegő relatív nedvessége magas. A levegő a helyiségbe jutva felmelegszik és a magával hozott vízgőzök nem tudnak olyan magas relatív nedvességet fenntartani, mint alacsony hőmérséklet mellett. Következésképpen a hideg levegő a szoba melegével keveredve csekélyebb relativ nedvességet eredményez vagyis szárítja a helyiségben lévő dokumentumokat. Ez a jelenség felhasználható nedves helyiségek hideg levegővel való (óvatos!) szellőztetésére. 2. Tavasszal és nyáron az utcai levegő hőmérséklete meghaladja az épületben lévő levegő hőmérsékletét, több vízgőzt tartalmaz, bár alacsony a relatív nedvessége. Amikor a levegő a helyiségbe kerül és lehűlt (különösen a még hideg falakon), a levegő a nedvesség egy részét leadhatja cseppformában és a helyiséget gőzökkel 400 J^os relativ nedvességre telitheti, A fenti példák mutatlak, hogy mennyire fontos rendszeresen ellenőrizni a raktárhelyiségben a levegő hőmérsékletét és relativ nedvességét, valamint pontosan feljegyezni a jelzőberendezések mutatóinak állását A levéltáros a fűtés és szellőztetés irányításakor a hőmérséklet és nedvesség arányának törvényeihez alkalmazkodjék. Ezzel biztosítja a raktárhelyiségekben a dokumentumok tar tós megőrzéséhez legkedvezőbb körülményeket. E helyen még egyszer hangsúlyoznom kell, hogy feltétlenül rendszeresen és a lehető leggondosabban ellenőriznünk kell a raktárhelyiség hőmérsékletét és a levegő relativ nedvességét, mégpedig nemcsak annak egy pontján, hanem annak különböző helyein is. Természetesen nem elég a raktárhelyiségekben jó körülményeket biztosítani, hanem arra kell törekednünk, hogy ezek a kö rülmények mindazon helyiségekben íennálljanak,, ahol dokumentumok lehetnek hogy igy elkerüljük az erős ingadozásokat Nyugodtan mondhatjuk, hogy ha a levéltár helyiségében normális hőmérsékletet és relativ nedvességet tartunk fenn, a dokumentumokat csaknem 10Ü X-nyira megóvtuk a penészedéstől. Az állandó hőmérséklet és nedvesség fenntartása előzi meg legjobban a penész fellépését Más intézkedések: a íertőtlenités, szárítás, stb, csak a követkemények elhárítását célozzák. Róva ? ojt é_s £_á g c s_á ló k Előadásunkban eddig még egyáltalán nem beszéltünk arról, hogy milyen legyen és hol áll jon a levéltár épülete. Sajnos általában a föld szintje alatti levéltári helyiségekkel van dolgunk. Ami a rágcsálók elleni védelmet illeti, meg kell tennünk a szükséges intézkedéseket Induljunk ki abból az elvből, hogy a levéltár közelében ne legyenek élelmiszerraktárak vagy pedig ét kezők, közkonyhák, nem is beszélve arról, hogy magában az épületben ilyenek egyáltalán ne le gyének. Ha a rágcsálók már megjelentek, megtesszük a szokásos védelmi intézkedéseket, az egérlyukakat betömjük, csapdákat állítunk., mérget helyezünk el 34