Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 2–3. szám - Baraczka Istvánné: Az Országos Levéltár kutatótermének 10 éve, 1946–1955 / 87–92. o.

netirás uj utjai és vizsgálódásai a gazdaság és társadalom Fejlődéstörténete Felé Fordulnak. Ez a körülmény tükröződik az Országos Levéltárban Folyó kutatómunkában is (II. táblázat). A valódi hazaljasság ápolása és tudatossá tétele érdekében a helyi tanácsok és az iskolák Figyelmet Fordítanak a haladó hagyományok ápolására. Nagyarányú kutatás indult meg az egyes városok, községek történetére vonatkozó levéltári adatok Feltárására. Az 4946-4055. évek kutatásai között a hely- és településtörténeti kutatások szerepelnek legnagyobb számban. Ezen belül figyelemreméltó, hogy 1954-ben az e tárgyban kért kutatási engedélyek az előző évi kérések kétszeresére emelkedtek. A Budapest Főváros történetének feltárására megindult nagyarányú kutatómunka lényegesen hozzájárult e kedvező statisztika kialakulásához. Az elnyomás és kizsákmányolás elleni küzdelmek történetére vonatkozó adatok Feltárása csak a Felszabadulás után indulhatott meg. Ilyen irányú kutatások a megelőző évek kimutatásaiban nem szerepeltek. A Forradalmak és a szabadságharcok történetének közelebbi megismerésére való levéltári anyag gyűjtése az 4848-49-es szabadságharc száz éves év Fordulójának megünneplésével kapcsolatban 4947~494S-ban vett lendületet, s azóta is nagy arányokban Folyik. A hely- és településtörténeti kutatások számától alig marad el az e tárgyban kért kutatási engedélyek száma. A materialista történészt elsősorban a. gazdasági alap változása, s e változásoknak okai, a termelési eszközök és módok Fejlődése érdekli. A gazdaságtörténeti adatok kutatói azonban nemcsak a történészek közül kerülnek ki. mind nagyobb számban fordulnak a levéltár gazdaság-történeti adataihoz a népgazdaság különféle kérdéseinek megvilágítására. Feltárására, s a népgazda Ságban való Felhasználás céljára mérnökök, technikusok s a különböző gazdasági minisztériumok szakemberei, . t A levéltári anyag sokoldalú Felhasználhatóságát bizonyítja, hogy örvendetesen emelkedik a levéltári anyagnak nyelvészeti, művészettörténeti és irodalomtörténeti szempontokból való kutatása is. Sajnálatosan csekély számúak a legújabb kor feltárására végzett kutatások* A munkásmozgalom története, a politikai pártok története, a Tanácsköztársaság története, a népi demokratikus korszak története iránt - bár növekvő tendenciát mutat - móg mindig kisebb az érdeklődós a kívánatosnál. A hivatal történeti kutatások száma sem ér: el az ideális mennyiséget. A levéltár kutatóíorgalmával foglalkozó említett két cikk rámutatott a családtörténeti ós leszármazási kutatásokkal kapcsolatos problémákra. Ezek a kutatások nem emelkedtek a tudományos történetírás színvonaláig, kizárólag magánérdek szolgálatában állottak, sokszor még gyakorlati céljuk sem volt. Mégis esek a kutatások tették a 30-as évek kutatásainak több mint 30 és a 40-es évek kutatásainak több mint 58 2-át, Az ilyen természetű kutatások a Felszabadulás után az összkutatás 5 %-ára csökkentek- Ezzel egyúttal megszűnt az a nagyarányú megterhelés is, amelyet családtör téneti kutatók róttak az Országos Levéltár dolgozóira. Az 495-1. óta folyamatosan megjelenő, az Országos Levéltár iratanyagát ismertető leltárak igen nagy segítséget jelentettek a kutatók számára mind a rendelkezésre álló adatok áttekintése, mind a levéltári kutatás technikájának elsajátítása tekintetében. Sajnálattal kell mégis megállapítani, hogy a kutatók történelmi, nyelvismereti és kutat ás technikai ismeretei még mindig sok kívánnivalót hagynak maguk után. Az Országos Levéltár kutatóterme elmúlt tíz évének statisztikai feldolgozása hü képet ad arról a Fejlődésről, amelyet a kutatók szolgálata terén elért. A levéltári kutatás fontosságát egyre sokoldalúbban ismerik Fel. A Fejlődésnek ettől az irányától a levéltári anyag iránt megnyilvánuló termékeny és alkotó érdeklődés megerősödését várjuk. 90