Levéltári Híradó, 6. (1956)
Levéltári Híradó, 6. (1956) 2–3. szám - Oltvai Ferenc: Gépállomások iratai / 80–87. o.
rásanyag értékének lem érőséhez a vidéki levéltárak vezetői közreműködése mellett egy ilyen ugy körjegyzék összeállítása nem lehetetlen feladat, A községi számadási iratok selejtezésénél ugyanúgy mint rendezésénél is nem a könyvek, hanem a pénztári okmányok selejtezése a komoly teladat. s ha a kérdésben kellő mélységig hatolunk, kiderül, hogy végeredményben a számadási iratok nem is olyan «l:önnyen selejtezhetők*. A magam részéről ugyanis főkönyvei:, naplók hiánya esetén nem merném azt javasolni, hogy az összes pénztári okmányok, mellékletek, ugy ahogy vannak, megtartandók legyenek, mert egészen bizonyos az. hogy a pénztári okmányok hiányossága miatt a számadási rend helyreállítása után sem lenne lehetséges egy-egy község egy évi teljes háztartási helyzetképét rekonstruálni, tehát a semmitmondó pénztári okmányok megtartásának nincs értelme. De azt sem merném javasolni, hogy számadási főkönyv, vagy pénztárnaplók megléte esetében az összes pénztári okmányok -- mivel azok tételenkint le vannak könyvelve -> kidobandók legyenek Nagyon is sok esetben a pénztári okmányok a számadási főkönyvben lekönyvelt adatokon kívül olyan adatokat is tartalmaznak, amelyek indokolttá teszik a pénztári mellékletek megtartását. Ebből tehát az következik, hogy minden pénztári okmányt, mellékletet kézbe kell venni. . Véleményem szerint a LOK munkájának megkönnyítésére, a LOK által kiadandó számviteli selejtezési ügykörjegyzékben a községi számadási pénztári okmányok selejtezéséhez csak általános szempontokat, kívánalmakat kellene előírni. Annak elbírálását, hogy valamely pénztári okmány helytörténeti, vagy egyéb szempontból megtartandó, vagy sem. azt rá kellene bizni teljesen a selejtezést végző levéltári dolgozóra, akiben kell lenni annyi érzéknek és ügyszeretetnek hogy meg tudja adni a MÉH-nek azt. ami a MÉII-et. a tudománynak pedig azt. ami a tudományt megilleti, A levéltári dolgozó a számadási okmányok selejtezésénél kellő körültekintéssel fog eljárni s az esetben például, ha a község együttesen kezelt adóíőkönyvei hiányoznak, nem fogja a kéményseprő lajstromot kidobni, de ha az együttesen kezelt adófőkönyvek meg vannak,, nem fogja a kéményseprő lajstromot megtartani. Vagy azon esetben, ha a községben működött volt úrbéres, nem szervezett legelőbirtokosságról semmi adat sem maradt, nem fogja kidobni az apaállattartási alap pénztári okmányai közül az apaállatok abrajckivetési iratait, mert azokból a birtokossági tagokra és az arány részjogosultságukra adatok vannak. Vagy például nem fogja megtartani a marhalevélkezelési ürlap-ellátmány pénztári alnaplóját és annak mellékleteit, de meg fogja tartani a községi villamosítási alap pénztárnaplóját és annak fontosabb pénztári okmányait. + + + E gy-€gy XVIII-XIX. századbeli öregbirói számadás egy-egy falu életének hűséges tükörképe. A kutató előtt a quietantiákban megelevenednek az akkor élt emberek gondjaikkal, bajaikkal, fáradozásaikkal együtt. Nekem mindég nagy gyönyörűségem telik egy-egy ilyen öregbirói számadás tanulmányozásában. Az utánunk következő nemzedékek bizonyára kíváncsian fogják majd tanulmányozni a XX. században élt ember életének összes körülményeit. Ehhez jobb anyagot, mint a községi számadásokat nem hagyhatunk. Azon leszünk, hogy amit a háború zivatara megkímélt, azt gondos körültekintő selejtezéssel hagyjuk az utókorra. Oltvai Ferenc: GÉPÁLLOMÁSOK IRATAI 4948. év fordulatot jelent hazánkban a szocializmus építése torén. A hatalom kérdésének eldőlése meghatározta a mezőgazdaság szocialista jellegű termelési formáinak kialakítását is. Megalakulnak a nagyüzemi termelést előmozdító intézmények : a gépállomások, (gá.) szocialista jellegűvé fejlesztik az állami gazdaságokat és megindul a termelőszövetkezeti (tsz,) mozgalom is. 80