Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 2–3. szám - Kállay István: XX. századi főszolgabírói iratanyag rendezése / 68–78. o.

bályozta a mezőgazdasági munkavállalók és munkáltatók közti szerződőseket, megszüntetve a mezőgazdasági munkások teljes kiszolgáltatottságát. Gazdasági területen még számos ügy került a járási főjegyző feladatkörébe, igy újjáépítési hozzájárulási ügyel; újjáépítési kimutatások, helyreállítási ügyek, segély- és üdülési akciók, áttelepítések ügyei, három éves tervvel kapcsolatos iratok és még számos olyan ügy. amely már a demokratikus államapparátus rendelkezéseit tükrözi. A járási főjegyzői iratok kezelésében lényeges változás nem volt a főszolgabírói hivatal irataihoz képest. Változást Jelentett az, hogy külön elnöki sorozatot nem létesítettek, hanem minden iratot, a bizalmas ügyeket is a közigazgatási iktatóban iktatták és a közigazgatási iratok között helyezték el. Erre központi rendelkezés nem volt. hanem a járási főjegyző saját hatáskörében intézkedett így az iratkezelésre vonatkozóan. Az iktatókönyvben, iiletve iktatóbélyegzőn megváltozott az előadó jelzése, amennyiben fsz* (főszolgabíró) helyébe fj. (főjegyző), azszb. (szolgabíró^hegébe pedig j. (jegyző) került. Az iktatókönyvben változatlanul külön figyelmet fordítottak a hadigondozási ügyekre, melyeket «HG» jelzéssel láttak el. A járási főjegyzői hivatal ügykezelésében a demokratikus kormányzat egyes rendelkezései hoztak változást. A 3630/1947. ME. sz. r. elrendelte, hogy a kiadmány bal felső sarkán a hivatal rövid megnevezése alatt fel kell tüntetni pontos címét is. Átiratokban meg kell jelölni az ügy előadójának nevét és hivatali állását is. 459.858/4947. BM. sz. r. 'érvényben hagyta a vármegyei ügyviteli szabályzatot, csak kisebb változásokat hozott, pl. takarékossági szempontból a hátirati elintézés gyakrabb alkalmazását. A 44/4948. sz. minisztertanácsi határozat mellőzendőnek tartja a szolgálati ut betartását olyan ügyekben, amelyekben a közbeeső hatóságok tájékoztatására nincsen szükség. A közigazgatási eljárások egyszerűsítése céljából 24/4948. sz. minisztertanácsi határozat ugy intézkedett, hogy előadóivet általában csak olyan íontosabb ügyek érdemi intézésével kapcsolatban kell-alkalmazni, ahoj a fogalmazás, a szöveg pontos ós szabatos elkészítése az ügy szempontjából döntő jelentőségű. (Szolgálati és fegyelmi ügyek, megállapodások, szerződések, nyomozási iratok, ítéletek stb.) olyan ügyekben pedig, melyek évente többször előfordulnak ugyanazzal a határozattal, végzéssel, olyan eljárási utasítást kell készíteni, amely a lehető legegyszerűbb és leggyorsabb elintézési módot tartalmazza. Ugyanezt a célt szolgálja áz $ rendelkezés is, amely szerint egy-egy hivatali szám alatt mindig csak egy tárgyra vonatkozóan lehet intézkedni. (2,3/4948. minisztertanácsi határozat) Ezektől a rendelkezésektől eltekintve a járási íöjegyzöi hivatal ügyekezelése és irattári rendszere nem tér ol lényegesen a vármegyei ügyviteliszabályzatnak a járási ügyvitelre vonatkozó részétől, éppen azért ugyanazok a tapasztalatok érvényesülnek, mint a főszolgabírói iratok rendezésénél. 3. Főszolgabírói elnöki iratok A bizalmas ügyeket a főszolgabírói hivatalban külön az elnöki iratok között kezelték. Szigorú határt nem lehet megállapítani, hogy mely ügyek kerültek a közigazgatási és melyek az elnöki iratok közé, mivel bizalmas ügyeket találunk a közigazgatási iratok között is. Megközelítően megállapíthatjuk, hogy az elnöki iratok között kezelték mindenekelőtt a politikai ügyeket, politikai pártok ténykedésével kapcsolatos iratokat, gyűlések, ünnepélyek engedélyeit, ezekről beérkezett jelentéseket, a munkásmozgalom ügyeit és nyomdaipar ellenőrzésével kapcsolatos iratokat. Az elnöki iratok közé tartoznak az egyes személyek (pl. közalkalmazottak) megfigyelése, az értelmiségi munkanélküliségre, nemzetiségi mozgalmára vonatkozó ügyek. Az elnöki iratok közé kerültek a katonaügygyei kapcsolatos iratok (katonai behívások, lég- ós gázvédelem, leventoügyek. stb.). és egyes rendészeti ügyek is. (Pl. lő fegyver engedélyek nyilvántartása, személyforgalom ellenőrzése, államrendészeti nyilvántartás, idegen állampolgárok ügyei, csendőrséggel kapcsolatos ügyek, állampolgársági bizonyítványok, erkölcsrendészeti ügyel; .gépkacs iádat nyilvántartás, mozgófénykép előadási engedélyei; bevándorlási és utlevélügyek. stb.) A közigazgatási és elnöki iratok között egyaránt találhatók segélyekre, gyűjtésekre, kimutatásokra és népmozgalmi nyüvántartásra vonatkozó iratok. Az elnöki iratok ügykezelésé b/en és irattári rendszerében ugyanazok az elvek érvényesülnek, mint az általános közigazgatási ügyiratok esetében. Külön elnöki iktatókönyvet kellett vtjetni (425.000/1902, BM. sz. r. 284, §)„ mely a közigazgatásival teljesen megegyezett. Az iratokra az 74