Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 2–3. szám - Bogdán István: Vízjelek és vízjelkutatás / 27–35. o.

szagok, mely papirmaima termelt számunkra is. így ez a munka a papir magyarországi történetének legkorábbi emlékeit tárná lel, mert egyéb leljegyzős, történeti emlék nem maradt. Mohács előtti történetünk okleveles anyagát egyéb szempontból elég kimerítően feldolgozták már. de eddig még nem fordult elő papirmalom említése. Másik eredménye már nemzetközibb, az említett ismeretágakhoz szolgálhatna közvetlen és közvetett adatokkal. S ha mégis megállapítható lesz. hogy volt Mohács előtt hazai papírkészítés, akkor a jelzett területek magyar vonatkozásaihoz adhat segítséget. , Ezenkívül még egy eredménye lenne e munkának. Briquet munkáját kiegészítené, illetve annak kritikai alapja is lehetne^ Briquet ugyanis Magyarországról csak egy iratsorozatot nézett át, a Városi és Kamarai Iratokat, a többit jelzett irodalomból vette. így természetesen nem ismerhette a sok ezer többit s azokon elölorduló vízjelet, amelyeknek ismerete az egyes figurákból levonható következtetéseket természetszerűleg megváltoztathatják. Ezért ez a munka a nemzetközi vizjelkutatáshoz értékes segítséget nyújthatna. A továbbiakban e történeti emlékek legrégibb s néhány érdekesebb darabját mutatjuk be a papiroklevelek rövid leírásával s a vízjelek magyarázatával. A közölt vizjelíigurák nem egyediek, sokféle változatban, de azonosságban is. hosszabb időn át előfordulhatnak és előfordulnak e gyűjteményben épp ugy. mint Európa területén. A helyszűke miatt ezekre csak röviden utalok s a figuráknál Briquet-re hivatkozom, közölve adatait. A papírok anyagvizsgálata (kémiai, rost, mechanikai-technológiai, fizikai és optikai) technikai okok miatt jelenleg elmaradt. E gyűjtemény s az eddigi kutatások szerint hazánk legkorábbi, a történeti Magyarországon kelt papiroklevele Gentilis bíboros, pápai követ Pozsonyban kelt 13-10. május 12-i kiadványa. Nagysága : 17,2x23,5 cm, 75 g/m sulyu. A 645 éves papírdarab csupán az oklevél meghajtásánál gyűrött, s a kettős hajtásnál szakadt kissé. A meritőszita hálózata nem látszik, a papir felhős, simított. Vízjele nincs. Valószínűleg a követ saját kancelláriájából való. Magyar kibocsátótol származó legkorábbi oklevél az egri káptalan 1319. május 18-án kelt kiadványa. Nagysága: 5,4x21.8 cm. 100 g/m sulyu.. A szita merevitőhurja alig látható, talán 3 cinként lehet kb. 1 mm átmérőjű; bordazata 2-2.5 mm-ként 1.5 mm átmérővel. Simított papir. Vízjele nincs. A papir használata az 1320-as évek végén 30-as évek elején kezd gyakrabban előfordulni Elterjedése ez idő után rohamos. Ez idő egyik legkorábbi vízjeles oklevele Tamás erdélyi vajda Désen 1331. május 15-én kelt kiadványa. Nagysága: 6x31.5 cm, 100 g/m sulyu. A merevitőhur nem látszik; bordazata 1 mm-ként 1 mm átmérővel. Vízjele a bordázatra merőleges, huzalátmérője 1,5 mm. (1. ábra.) Görög kereszt. Olasz papir. ívmérete: 30 x 47 cnu Előfordulása : Bénérent 1320. körül - változata : Bologna 1325., Montpellier 1327., Torcéllo 1329. Igen egyszerű e vizjel Miklós nádor Budán 1347. október 15-én oklevelén. Nagysága: 9 x 20,5 cm. 75 g/m sulyu. Merevitőhur nem látszik i bordazata 2 mm-ként 1,2 mm átmérővel. Vízjele a ' 12 bordázatra merőleges, huzalátméröje 1 mm. (2. ábra.) J£ét kör, átszelő merőlegessel. Olasz papir. ívmérete: 30x44 cm. Előfordulása: Piza 1341. 1361. A somogyi konvent 1379. szeptember 26-án kelt oklevelének vízjele betű. Nagysága : 19.5 x 30 cm, 60 g/m sulyu. Merevitőhur 4-5 cra4cént 1 mm átmérőjű; bordazata 2 mm-ként 1 ram átmérővel. Felülete durva. Vízjele a bordázatra merőleges, huzalátmérője 1 mm. (3. ábra.) 15 A betű. Olasz papír. ívmérete : 28x31 cm. Előfordulása : Forcalquier 1354., Fabrlano 1356. - A betű rajza a korabeli iniciálék nyugalmas, a szövegtől méltóságteljesen elkülönülő, nem cirkalmazott alapmotívumára emlékeztet. A használati eszközök közül az egyik leggyakoribb vizjel a mérleg. Ábrázolása mindig stilizált, a lényeges elemek megtartásával. Változó elem a két serpenyő, a felfüggesztő szár s a íl30