Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 2–3. szám - Bakács István: A családi levéltárakhoz készülő segédlet problematikája / 7–14. o.

kozólag romélhet az adott oklevélben adatot, akként a tárgyi csoportok címeiből is következtetni kell tudnia, hogy témájával kapcsolatban érdemes-e áttekintenie. Tudnia kell. hogy pL egy családi birtokpertestben találhat összeírást, urbáriumot, Jobbágypanaszlovelek úrbéri kötelezettségekre vonatkozó adatokat tartalmazhatnak, az uradalom egészére vonatkozó iratok az uradalom egyes községeire becses adatokat nyújthatnak stb. Nem vitás tehát, hogy a repertórium nem fog minden témára közvetlenül felvilágosítást tartalmazni, hanem igen sokszor csak közveiett utón. Ha ezzel kapcsolatban a rendelkezésünkre álló belga és holland levéltári «leltárakat» tanulmányozzuk, egyaránt arra a megállapításra jutunk, hogy az őrzési egységek cinéi mögött rejlő anyag összetételét illetően csak hézagosan tájékoztatnak, ügy véljük, hogy az általunk lolállitott rendezési séma csoportcimei sokszor sokkal közelebb viszik a kutatót az egyes kutatási témák megismeréséhez. El kell tehát fogadnunk, hogy az anyag feltárása sojrán magának a rendezésnek, azaz a kialakított tárgyi csoportoknak kell önmagukban a megfelelő tájékoztatást nyujtaniok a kutatónak s éppen ezért a repertóriumokkal szemben emelhető kifogásokat a rendezések adta lehetőségeken keresztül kell elbírálnunk. Ilyen kifogás pl. az egyes tárgykörök ismétlődésének ténye. így a belga családi levéltári leltárban az iratokat egyes családok ill. családtagok, valamint a községek szerint csoportosítják, Önmagában ez is ismétlődésre vezet, mert a birtokiratoknál is előfordulnak az egyes családtagok nevei (birtokper esetén), másrészt pedig a családok ill. családtagok birtokiratainál nem jelölik meg. hogy mely birtokra vonatkoznak, te lehetőleg ugyanazokra, amelyekre a birtokiratok között is találhatók iratok. Ugyanígy van ez a Festetics levéltárnál is. Az uradalmakra vonatkozó iratok természetesen tartalmaznak adatokat az adott uradalomhoz tartozó egyes községekre, holott az egyes községek iratait külön-külön csoportosítottuk. A'rendezésnél az iratok domináns jellege, az irat keletkezésének célja határozza meg az iratnak valamely tárgyi csoportba való besorolását s a repertórium csak ezt tartalmazhatja, ellenbon az iratnak lehet más. igen jelentős tartalmi vonatkozása is. Így pl. a íőurak. megyék, a protestáns egyházak stb. alkalmaztak Bécsben ágenseket ügyes-bajos dolgaiknak az udvarnál, az udvari hatóságoknál való elintézése céljából. Az ágensek megbízóiknak Jelentéseket küldöttek, amelyekben a legkülönbözőbb kérdésekről számolnak be, pl. adott esetben a bécsi ágens beszámolt Festetics Györgynek egy adóssági ügyének elintézéséről, politikai eseményről és László gróf részére zongoratanitó alkalmazásáról, akit Beethoven ajánlott. Nem vitás, hogy a szóbanforgó iratnak domináns jellege, hogy bécsi ágens irta Festetics Györgyhöz. Nem vitás az sem. hogy mutatózás nélkül a tartalom rejtve marad a kutató előtt, ám az sem vitás, hogy a kutatónak ismernie kel a bécsi ágensek szerepkörét s ebből következtetni kell, hogy tudjon, témájára yonatkozjéflag tartalmazhat-e ez az iratcsoport adatot, érdemes-e tehát átnéznie. Az ismétlődés és kettősség persze fokozottan fennáll azoknál a levéltáraknál, amelyeket a 18-49. században lajstromoztak. A családi levéltárak rendezéséről irt tanulmányunkban eléggé hangsúlyoztuk, hogy ezeknek a rendezéseknek fenntartása szükséges és saját rendezési munkánkat menynyiben segiti elő s mejinyiben könnyíti meg. A családi levéltárak rendezésére vonatkozó lengyel utasítás hangsúlyozza, hogy mind ezeket a családi rendeséseket, mind pedig az uradalmak igazgatásával kapcsolatban működött irányító szervek iratanyagát, a kialakított rendszerben kell megtartani. A lengyel utasítás, felismerve az ebből származó ismétlődésekből fakadó nehézségeket, ugy rendelkezik, hogy ezeket az iratsorozatokat a levéltár által rendezett iratoktól elkülönítve önálló állagonként kell felállítani, de meg kell őrizni kapcsolatukat a levéltár egészével. Ez tehát nem Jelenti azt, hogy szétbonthatjuk a már meglévő tárgyi csoportokat és az ezekből kikerülő iratokat egyesitjük az általunk kialakított csoportokkal, sem pedig hogy adott esetben ezeknek az elkülönített állagoknak áttekintő jegyzékét ne az általunk rendezett anyag áttekintő jegyzékével együtt bocsássuk a kutatók rendelkezésére, így tehát mindenképpen egv repertóriumban egyazon tárgyra, tárgyi csoportra vonatkozó iratok több helyen szerepelhetnek. Meg kell jegyeznünk, hogy az 0Lban a családi levéltárakról készült áttekintő Jegyzékben korábban csak utaltunk a család által rendezett és lajstromozott iratokra, s a kutatók jobb tájékoztatása céljából ujabban egészítjük ki az áttekintő jegyzéket a család által rendezett iratok tárgyi csoportjainak ismertetésével. Persze ezáltal a kutató csak tájékozódást nyer a család által rendezett iratok jellege felől, azonban egy esetben sem szabad mellőzni a lajstromok - adott esetben a mutatók - használatát Kétségtelen, hogy a kutatókat megfelelőképpen kell figyelmeztetni a tárgyi csoportok ismétlődésére, erre pedig a leg10