Levéltári Híradó, 6. (1956)
Levéltári Híradó, 6. (1956) 1. szám - Rosztiszlav Alexandrovics Lavrov, a SzKP Központi Bizottsága mellett működő Marx-Engels-Lenin-Sztálin Intézet Archívuma helyettes vezetőjének magyarországi előadásai: 1. A levéltári munkamódszerek néhány problémája: 2. A dokumentumanyag technikai megőrzése / 12–37. o.
RÖSZTISZLAY ALEXANDROVICS LAVROY r A SZKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA, MELLETT MŰKÖDŐ . MARX^]^LS-"LENIN-.SZTÁLIN INTt ZET ARC8ÍVÜMA HELYETTES VEZET ŐJÉNEK MAGYARORSZ ÁGI £LŐADÁS/U~ 4, A LEVÉLTÁRI MUNKAMÓDSZEREK NÉHÁNY PROBLÉMÁJA I. A levéltári munkamódszerek problémái í. A levéltárakban, könyvtárakban és muzeumokban őrzött levéltári fondok és eredeti rendjéhez képest felbomlóit dokumentumanyag egyesítésének, elhatárolásának és""elhelyezésének elvei, A Szovjetunió levéitárügyének központosítása szilárd alapot teremtett az Állami Levéltári Fond (GAF) dokumentumanyagának tudományos megszervezése és elhatárolása számára. Az Állami Levéltári Fond dokumentumanyagának szervezete levéltári fondokra való tudományos, történelmi felosztásukon alapszik. A íondokai általában nem osztjuk meg. Sőt: a fondok egyes részeit, egészen az egyes őrzési egységekig és a fond fő részétől valamely okból elszakadt dokumentumokig,, a fondhoz kell csatolni. A fond azon hivatal hivaiaios elnevezését viselj melynek működése következtében a drokumenturaanyag keletkezett. Ez az intézmény (személy) a fond anyagának szempontjából a fondképzö. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme és a burzsoá államgépezet összezuzása eredményeképpen keletkezett valamennyi intézmény uj fondképzö. Az egykori kapitalista vállalatok, bankok, stb, mint régi fond képzők abban a pillanatban megszűnnek, amikor a szovjet állam lefoglalta vagy államosította azokat. A fondképzö intézmény nevének megváltozása, működésének ideiglenes szüneteltetése, funkcióinak szűkítése vagy bővítése a hivatalok adott rendszerében elfoglalt helyének (központig terű* leti, stb,) megváltoztatása nélkül nem jelenti uj fondképzö keletkezését Feltételesen a fondok közé számítjuk a levéltári gyűjteményeket is. Levéltári gyűjteménynek nevezzük egy vagy több fondképzö anyagának gyűjteményét, melyet a gyűjtemény összeállítója bizonyos ismérv (tematikai, külalak, stb.) szerint egyesitett. Uj gyűjtemények létrehozása tilos,, ha a dokumentumanyag fondok szerint elhatárolható. Ha a régebben kialakult levéltári gyűjtemény változatlan formában való tartásának nincs tudományos aiapja, anyagát fondok szerint határoljuk el (lásd: <A levéltári fond elhatárolásának szabályait, Arhivnoje Gyelo 54. szám). * * A szovjet állami levéltárak dokumentumanyagának felosztása alkalmával a levéltári fondokra való alapvető felosztásukon kivöl tekintettel vagyunk még a következő tényezőkre is : a) a fond hovatartozása: vajon a forradalomelőtti időszak vagy a szovjet korszak íondjá nak csoportjába tartozik-e; b) a fond valamely történelmileg kialakult teljes egészében egy meghatározott területhez, főhatósághoz tartozó - vagy valamely nagyterjedelmü témát, kérdést felölelő fondcsoportba történt besorolása. c) A fondképzö működésének területi kiterjedése (az egész Szovjetunióra, valamelyik köztársaságra, területre, stb, kiterjedő működésű szervezete),. A fenti ismérvek együttesen határozzák meg a Szovjetunió Állami Levéltári Fondjának tudományos szervezetét és dokumentumanyagának az állami levéltárak egész hálózatában való megoszlását Az ideiglenesen könyvtárak,, muzeumok és más tudományos intézmények kézirat osztályai és levéltárai által őrzött levéltári fondokban levő egyes dokumentumok a Szovjetunió Állami Levéltári Fondjának állományába kerülnek és azokat az állami levéltárakban kell nyilvántartani és központosítani. (Lásd: az Állami Levéltári Fondról szóló rendelet ft. fejezet 3i pontját) 12
