Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 1. szám - Irányelvek a "Német munkásmozgalom történetére vonatkozó dokumentumok és anyag" feldolgozására / 137–139. o.

IRÁNYELVEK A <NÉMET MUNKÁSMOZGALOM^ TÖRTÉNETÉREJ^NATKOZŐ^DOKUMENTUMO K ÉS ANYAG , ' " ~^"^ ^™ .'" "* FELDOLGJzXsffi W * Í *'*** ,, ^ fct (Archivalische Forschungen zur Geschiehte der deutschen Arbeiterbewegung. Bánd I. Berlin 4954. 75-82. I.) (A Kutatóközösség minden tagjára nézve kötelezőként elfogadva az 1952. november 18-án Halléban tartott II. munkaértekezleten.) I. Feldolgozás : 1. A kutatások célja: a német munkásmozgalom történetére vonatkozó levéltári források köz­zététele. A közlemények szigorúan tudományos jellegűek lesznek, kritikailag megvitatnak túlhaladott vagy meghamisított fejtegetéseket és hozzájárulnak uj történelmi kép kialakításához. 2. A források kiválasztása : elsősorban eddig közzé nem tett vagy nehezen hozzáférhető olyan forrásokat kell kinyomtatni, amelyek tipikus péjdákban vagy összefüggő iratkivonatokban a német munkásmozgalom XIX. és XX. századi történetéből fejezeteket tükröznek. A források megválasztását mindig kritikai bevezetés indokolj* meg. Amennyiben iratok e so­rozat valamely kiadványában már megjelentek, további kiadványokban nem nyomtatják ki újra azo­kat és adott esetben e sorozat korábbi kiadványaira utalnak. Az iratok könnyebb azonosításához regesztáknál is meg kell adni a pontos levéltári jelzetet. (Y. ö.: II. 1.) 3. A kiadványok formája : A szövegeket általában szószerint, vagy a lényegest tartalmazó kivonatokban lehet közölni. Ha a regeszta nem rövidebb az eredeti szövegnél, akkor a szöveg szó­szerint közlendő. Ugyanígy kell eljárni akkor, ha kifejezésben eltérések téves ítéletekre vagy kö­vetkeztetésekre vezethetnek. A forrásokat a lap csak egyik oldalára sürü sorokban gépírással kell leirni. Az eredetiből vett szószerinti átvételeket szögletes idézőjelekkel (« *) kell jelölni. A margó távolsága a lap balszé­létől 6 cm legyen. Ha a szöveget tartalmilag regesztaformában rövidítjük, az idézőjeleket (• ») elhagyjuk. Min­den egyes darabot fejregesztával látunk el, amelyből látható a kibocsátó, a címzett és az irat tar­talma, továbbá a hely és dátum. Például: az ...4 államügyész beszámolója a .. .-i fő államügy ész­nek a ,. .-i sztrájk miatt. Hamburg, 1901. július 3, vagy ... belügyminiszter az ...4 elnöknek, a munkások ...4 lázadása ügyében. Berlin. 1924. március 20. Minden darab végén meg kell adni az eredeti pontos irattechnikai megjelölését. Ehhez csat­lakozik - amennyiben van - a nyomtatott és irodalmi anyagra való utalás. A feldolgozónak nem feladata a témát a levéltári források alapján ábrázolni. Ez későbbi pub­likációkra marad, illetve esetenkint döntik el (errevonatkozólag külön utasítások kerülnek kiadás­ra). A feldolgozóknak hosszabb-rövidebb bevezetésben jellemezniök kell az éppen f'eíjiöigpzdtt. le­véltári anyagot és ismertetniök kell a források korábbi felhasználóit és munkamódszerüket. Ezek a feldolgozók által megadandó előzetes megjegyzések a szerkesztőség számára munkatechnikai uta­lásként szolgálnak. A külalak számára mintaképként a következő szovjet publikációk tekinthetők: «A munkásmoz­galom Oroszországban 1800~48S4>, 3 kötet (Moszkva 195Ü-M 1 ), továbbá G. Winter «A porosz ál­lam újjászervezése Stein és Hardenberg alatt* (Lipcse. 1931.) és hasonló kiadványok. Időközben ennek az A, M. Pankratova akadémikus által kiadott mintaszerű dokumentumgyűjtemény­nek további részei jelentek meg. 137

Next

/
Thumbnails
Contents