Levéltári Híradó, 6. (1956)
Levéltári Híradó, 6. (1956) 1. szám - Román János: A Tiszavidéki Református Egyházkerület Sárospataki Tudományos Gyűjteményeinek Levéltára / 113–118. o.
») A gyüjtölevéitárrá alakult levéltárba mentőakciók, során |ytHt « ,ieiterjedelmesebb iratanyag. Az így begyűjtött iratok egyházmegyei, egyházközség' és iskoi&í eredetűek. Mennyisége az elsők mellett az ulefebi kettő elenyésző, igy végeredményben, az aj korszakban begyűjtött iratanyag tujnyoraé részét az egyházmegyei levéltárak teszik; a tornai, alííózerapiéni, aisöborsodi, felsőborsod! és abauji egyházmegyei levéltárak. A volt alsózempléni egyházmegye levéltárát 4954. áprilisában száUlíották be. a sárospataki templomtorony alatti elkülönített részéből. Ennek iratanyaga is általában 1799-eel kezdődik, s jelenleg 1644-gyei, némely részében 1948-cal bezárólag van a levéltár kezelésében. Az'egyházmegyei anyagok rendezését ennek a télies keveredést, na§yíeku hl'U:.yots5gokat és rongálódást mutató levéltárnak a rendezésévei kezdtük. Az 4954. év végével befejezést nyert rendezőmunka során az alábbi tárgyi csoportok jöttek létre: közgyűlési jegyzökönyvek, íutéleveíek, Puky *stván lőfondnok iratai, egyházkerületi jegyzőkönyv-kivonatok, püspöki leiratok, diakonáHs számadások, személyi vonatkozású iratok (egyházközségekre vonatkozó iratok), egyháziátogatási iratok, iskolalátogatási iratok, bírósági iratok, választók névjegyzékei, dijlcvelek, összesítő kimutatások, vagyon^ és Jövedelem-összeírások, gondnoki számadások, költségvetések és vagyontörzskönyvek, esperesi iratok. A rendezett levéltár 74 csomóból és 31 kötetből, illetve füzetből áll. terjedelme podig kereken 10 szabványfolyöméter, A hiányosságai mellett is gazdag és sokrétű anyag jelen állapotában tudományos kutatás céljára teljes egészében használható. A többi egyházmegye! anyag rendezésénél ennek a rendje szolgál mintául. A megszűnt tornai egyházmegye levéltárát a szini parőchiárél 1051. áprilisában szállították be. Az egyházmegye 4799-iől állott fenn'4 920-lg. nagyjából ebből az időtől származik a levéltáranyagé is. A mintegy 7 szabvány folyóméter terjedelmű, aktaanyafában darabonként összeomlott iratanyag rendezése ez év végére elkészül, 4852. szeptemberében fejeződött be a voK alsóborsodi egyházmegye levéltárának beszállítása, ízi az anyagot korábban Miskolcon, ez avasi egyházrész parókiájának egyik helyiságében öítziék. Az ömlesztett állapotban átvett, mintegy 42 folyóméter terjedelmű anyag küisíre háromféle iratokat tartalmaz : könyveket, aktákat és különféle táblázatos kimutatásokat. 4 tulajdonképpeni alsóborsodi levéltár itt is 4799-cel kezdődik, de a régi fcorsedi egyházmegye preto káliumaiból is benne maradt néhány darab ez 4640. évvel kezdődöleg. Az akták általában közgyűlési ,je.gyzőkönyv-meliékletek és missillsek. mint a többi egyházmegyei anyaiban, fele -részében m&r hozzáférhető a kutatás számára, mégpedig a legfontosabb része : a régi pratokollumok. kö&gyüiés: jegyzökönyvek és egyházlátogatási jegyzőkönyvek. A többi anyag rongálódás mentes elhelyezéséről in gondosked:. ;< ;k. •• ' A körülbeííH 7 folyóméter terjedelmű IeÍ3őborsodi egyházmegyei levéltárai szintén 1952; szeptemberében szállították be Sajószenipéterről. aktaanyagában ömlesztett állapotban.' Közgyűlési jegyzőkönyvei áz 1807. évvel, egyházlátogatási jegyzökönyvei az 4804, évvel kezdődnek, a különféle könyvaiaku anyaga ésszesen 37 kötetből &X\. A& ömlesztett'aktaanyag melleit »»*. 10 csomó régi keletű tárgyi csoportosításban levő iratanyaga is. Aránylag ebben a levéltárban * legtöbb a bekö-tött anyag. ífty az ideiglenes elhelyezés közben is jelentős része használható. Utolsóként, 4955. szeptemberiben szállították be az abauji egyházmegyei levéltárat' Méráróí. A levéltár történetével kapcsolatban becses adatokat közéi Püw János gönci lelkipásztor, .s egyházmegyei levéltáros a Sárospataki Lapok 1883. évfolyamában. Közleményéből kitűnik, hogy * levéltári anyag régebbi részének rendezése az ő munkája az 4S70-es években, aminek sok jó *^>edménye általában ma is feltalálható, sőt azt tovább, is fejlesztették, az ujába anyag[.rendezésénél pe. liii irányadó lesz. A begyűjtött egyházmegyei anyagok közül mind időre, mind raennyiségrfe ez a legterjedelmesebb; s &z ideiglenesen- elhelyezettek közül kutatás céljaira ez a leghasználhatóbb, ösz3zesen 70 kötetből. 7 füzetből és mintegy 230. csomóból áll. terjedelme körülbelül 30 folyóméter. A? anyag zöme itt Is az 1799. évvel kezdődik, de a közgyűlési jegyzőkönyvek a régi abaujl egyház megyéből az' 4685, évtől megvannak, dijlevelek pedig a XVII. század elejélől előfordulnak. , A lévál'ár kezelésében le'ö egyházmegyei levéltárak közül az alsóborscai. íelsőborsodi és tornai egyházmegyei levéltár tulajdonosa a borsodi egyházmegye, az aisózempléni egyházmegyei levéltár'tulajdonosa a zempléni egyházmegye, melynek ujabb iratanyaga az előbbiekhez hasc;iló íö147
