Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 1. szám - Román János: A Tiszavidéki Református Egyházkerület Sárospataki Tudományos Gyűjteményeinek Levéltára / 113–118. o.

Yaíőjában, a kollégiumi régebbi iratanyag pusztulásáról mondottadat Ilgyelembe véve, a kol­légiumi és egyházkerületi anyag összeíílggőbb sorozatokban csaknem egy Időben Jelentkezik, hi­szen a kollégiumi levéltár első .ismeri teljes jegyzéke 1731-ben készült. 8 ..i? egyházkerületi levéltár első rendesésévei sz 4818. évi tavaszi kerületi gyűlés Horkay Péter volt kollégiumi szeniort bízta meg, A rendezés irányelveinek körvonalazását küldöttaégro bi&­ta f a költségek folyósítására a számvevőszéket utasította, A csaknem száz év iratanyaga rende­zése tiz évig tartóit. A tízéves munka eredményéből Jelenleg íiz kötet van meg : elenchus, hely­név- és tárgymutatók. Az akkori raktári elhelyezésnek megfelelő jelzetek is végig feltalálhatók a később más rendbe kerüli iratanyagon (locuius-íasciculus-numerus). A rendezés után láthatólag itt is az következeit be, ami a kollégiumi levéltári rész eseté­ben: a rég&bbt levéltári, anyagot lezártnak tekintették, s a későbbi anyagot irattárilag kezeltek. Jgy a régebbi egyházkerületi anyag kialakulása rendjére magából az anyagból mai állapotában alig kö­vetkeztethetünk, hiszen azt kétszer bolygatták meg, először a -műit századeleji rendezéskor, má­sodszor a mull századvégi egybeolvasztáskor, utóbbi alkalommal gyökeresen. Annyi mégis nyllvári­való. hogy az anyag zömét négy irattár teszi:' a püspföki, főgondnoki, főjegyzői és pénztári. A két első tulnyomólag missilisékből, a harmadik jegyzökönyvekbői. és azok mellékleteiből, a negyedik missilisekből, számadásokból és azok mellékleteiből állt. A xyiü. század végén, volt levéltár, sőt levéltáros is a püspöki székhelyen. Lényegében a lenti négy irattárból állott az 1827. utáni ujabb anyag is, mely 1890-ig eredeti állapotában Miskolcon íeRüdt, Zsoldos Benő bontotta fej a rendezés so.rán.. 2. A gyüjtőlevéltár kialakulása történetének 1890-tŐ'l 1951-ig terjedő szakasza, azaz az egye­sitett egyházkerületi és kollégiumi levéltár, története két kisebb korszakra oszlik. As 1912. evvel bezárólag egybeolvasztott egyházkerületi és kollégiumi levéltárral, 4912. után pedig együttesen ke­zelt egyházkerületi és kollégiumi irattáfrakkal van dolgunk. Harmadssor, s most már nagyobb mé­retekben találkozunk azzal a jelenséggel, hogy a' régebbi anyag egy bizonyos időpontban lezártan, mint a levéltár kezeltetik, a.z ujabb iratanyag pedig hosszú időn keresztül irattárakban marad. a) Az egybeolvasztott kollégiumi és egyházkerületi iratanyag, rendezése 1890. Július 1-én veüe kezdetét. Zsoldos Benő tanárt kérte fel az igazgatótanács a rendezés*elvégzésére, és együtt­működésre hivta fel az egyházkerületet is. Azonban a kollégiumi an-yag rendezésének befejezéséig, az nem akart mozdulni, s igen nehezen ment hele a'két anyag egybeolvasztásába, egy évvel a kol­légiumi anyag rendezésének megkezdése után. A rendezést nyomon követhetjük Zsoldos Benő 1276 oldalas munkanaplója., s egy másik nap­lótöredék segítségével. Rendező munkájának első íele magának az iratanyagnak szigorú időrendes sorozatba rakása. Tekintet nélkül a kialakulás rendjére, mindenfajta kezéhez gyűlt anyagot egybe­olvasztott ebben a sorozatban, igy belekerültek az egyházkerületi és kollégiumi ügyintézésből szár­mazó iratokon kivül a különféle kollégiumi gyűjteményeknél', különösen a Szépészeti és Mürégészetl Múzeum kereteken összegyűlt gyűjteményes anyag'ok : középkori oklevelek, Rákóczi-kori oklevelek, céhes iratok stb.' Az 4157. évvel kezdődő és 1912,. évvel végződő, 85 349 darabot Számláló szi­gorú idörendes sorozatot négy szekrényben (A t B, C, D) összeseit CXLVi, fiókban helyezte él. .A f * szekrény, fiók és kurrens sorszám^ el zetiel ellátott iratokról a raktári elhelyezésnek megfelelő fdő­rendes alapcímtárat készített, mely az íratok dara'bonkénti rövid tartalmi és alaki leírását adja (re gesta) tiz hatalmas kötetben, több ezer oldalon. A darabonkénti címleírás teljes szövegét egyidejű­leg több cédulára is rávitte, s belőle hely- és névmutatói készített, sőt egy tárgymutató ÖsszéáiU­tását is elkezdte. Ez a betűrendes mutató kb. 250.000 cédulát számláit. Sajnos, a háború alatt a levéltári anyaggal együtt pincébe lehordott cédulakatalógus fiókjai kiborultak, anyaguk összekeve­redett, teljes újra rendezésük vált szükségessé. Ez. jelenleg az 17.65. évig haladt. Azonban az anyag nagyobb része igy is kutatható az alapcimtárak segítségével-. tr Ennek a nagy levéltári gyűjteménynek, mely sok tekintetben az egész országban egyedül- . állónak mondható, elrendezése mellett és ellen több érvet lehet felhozni, melyekre itt nem terjeszt , kedhetünk ki. A befektetett munka láttán azonban lehetetlen ismételte:* fel nem említenünk Zsoldos Benő nevét, akiről nyugodtan állithatjuk, hogy hozzá hasonló., ernyedetlen szorgalmú, óriási és . llö

Next

/
Thumbnails
Contents