Levéltári Híradó, 5. (1955)

Levéltári Híradó, 5. (1955) 1–2. szám - Bakács István: A Festetics-család levéltárának rendezése / 76–155. o.

lékleteket és ssámadáskönyveket a XX, századi igazgatási iratokat a kúriai perkivonat-gyüJteményt a XIX. század második leiébői származó ügyészi iratokat, a 11 József korabeli összeírásokat a. szerződéseket, áz elenchűsokai a Georgiconra vonatkozó iratokat, a robófajsiromokat a Direkte* ratus és a Fiscalatus mintegy 100 folyóméternyi keveri anyagát s végül az olyan iratokai amelyek keveredettségük következtében Keszthelyen a csomagolásnál tvegyés iratoknak* voltak csak minősíthetők, A munka két párhuzamos úton indult meg. Először a Directoratus-Fiscalatus Iratanyagának minősített 1Ó0 fm*nyi anyagot keljeit Jelzetes és nem Jelzetes iratokra szétbontani, minthogy csakhamar kitűnt hogy ebbe az iratanyagba tetemes mennyiségű gazdasági és személyi Jellegű anyag (cséplésí, vetési tabellák, ispáni számadások, levelek, stb,) is bele van keveredve. A segédkönyvek éyréndezé^se és jegyzékhevétele után megállapítottuk hogy a direktoratusi iratok törtszámmal Jelzeteitek; az ilyen Jelzettel ellátott iratokat különválasztottuk, de egyszersmind az ójtyaa iratokat amelyeknek hovatartozása első kézbevételkor megállapítható volt szintén kjtemeltük <$s csoportosítottuk, "jí^en Jelzetttpusok alapján az ollárj ügyészi hivatal iratait, a keszthejyi tisealatus archívumába tartozó á R. (Rubrica) Jellel ellátott iratokat k) lehetett emelni, de egyúttal olyan Jelzet nélküli iratokat is, amelyek tárgyi hovatartozása nem volt vitás, úriszéki Jegyzőkönyveket és -mellékleteiket leltárakat az előbb már emiitett cséplés? tabellákat stb. A dírectoratusi törtszámos Jelzettel ellátott irar tokát mindjárt évtizedenkint csoportosítottuk. Ezt a munkát segéderő végezte el. A! tudományos dolgozó ezalatt a már említet; «történeu> levéltárakat rendezte, majd a vegyes csoportokat vizsgálta át s ezekből újabb tárgyi csoportokat alakított ki (pl. katonai iratok, Festetics Pál kamarai alelnök iratai, a csáktornyai uradalom iratai, régi képviselőválasztás! iratok, egyes családtagok, így Festetics Lajos, Festetics Győrgyné stb, iratai), másrészt pedig a djrectoratusi kevert anyagból kikerült nem*jelzetes iratokat elemezte ki darabonkint s yagy külön csoportosította annak egyszerű

1 megállapításával, hogy a szóbanforgó irat úriszéki jegyzőkönyv melléklet összeírás* stb,, vagy pedig minden irat hátlapjára rájegyezte, hpgy melyik tárgyi csoportba volna besorolandó. A besorolás alapja a Levéltári Híradó 1952. évfolyamában közzétett táblázat volt így az egyes családtagokra és községekre vonatkozó iratok hátlapjára rájegyeztük az illető családtag vagy község nevét, ezenfelül a következő tárgyi meghatározásokat- adó, ágens, alapítvány, állattenyésztés, árva (árvaszámadás), bánya, céh (iparosok ügyei), csatornaépítés, építkezés, erdő, fogalmazvány, folyószabályozás, genealógia (családtörténet);, gyapjú, gyógyszertár, hajózás, halászat, hit bizomány, hiteipénztár, hid (hídjavUás, hídvám), iskola (oktatás), jegyzőkönyv (gazdasági Ülés), katonaság, kegyúr* kézirat (meliorációs Javaslat}, kórház, könyvtár* levelek (nem családtaghoz címzettek és címzett nélküliek), magánalkalmazott (kulákok cselédjeinek panaszai), malom, ménes (lótenyésztés), mérnöki jelentés, mészégetés, növénytermesztés, permelléklet, pertöredék, protestánsok. Répás határa, Schwarzenberg-ügy* status activus et passivus (a család vagyoni helyzetével összefüggő iratok). Tolna (a tolnaj uradalomra vonatkozó iratok), úrbériség (úrbérváltság). .utasítás, útépítés, vadászat, vám. zsidóság, végül 1$05, 1809. 1848 eseményeire, rokon családokra vonatkozó iratok, az évszám, ill. a család nevének feltünteléséveL Bzeket az iratokat azonban nem csoportosítottuk tárgyuknak megfelelően külön állványokra, hanem helyszűke miatt tovább Is együtt tartottuk, mint «tárgyi csoportokra* szétosztott anyagot A munkával egyidőben megindult a XYIIl-XIX századi számadásmellékletek, illetőleg számadás* testek rendezése is olyképpen, hogy azokat gazdasági egységenkinl csoportosítottuk (pl, iskola, kórház, főpénztár, hitelpénztár stb. számadásai!) s, ezeken belül évrendeztük és hasonlóképpeniájej&jnk* el a XK^XX, századi gazdasági könyvekkel is. A munkálatok eredményeképpen egy ilyen terjedelmes - diréctoratusi törtszámos jelzettel ellátott — iratanyag alakult ki s ezeknek az iratoknak eredeti rendjükbe való visszahelyezése volt a soronkővetkező feladat Az iratok nagy részén azonban az 1792-1840. közötti időből a törtszámors jelzeten kívül (amely az irat jobb alsó sarkában van) vörös tintával írt betűből, római és arabszámból álló Jelzet is található (az irat bal felső sarkában). Ez a jelzet - amint megállapítható volt - egy mesterséges rendezés eredménye, amely az iratokat évrendben ugyan, de iktatószámra való tekintet nélkül, évkörönkint 41 tárgyi csoportba sorolta (a tárgyi csoport Jele a betű és a római szám) s csoporton és évkoron belül folyamatosan sorszámozta. Ehhez a rendszerhez a Pirectoratus működésének első évtizedeiben külön segédleteket készítettek, később azonban az iktatókőnyvek kiegészítését képező prothöcollumokban (amelyek szintén tárgykörök szerint csopo-r78