Levéltári Híradó, 5. (1955)
Levéltári Híradó, 5. (1955) 1–2. szám - Lakatos Ernő: Feudáliskori megyei levéltárak rendezési problémái: Pest és Nógrád megyék feudáliskori levéltárának rendezése / 68–75. o.
akatos Ernő FEUDÁLISKOR! MEGTBI LEVÉLTÁRAK RENDEZÉSI PROBLÉMÁI ffmümmtmam .1.11 I i i i • i I i n —üKéémi^mm—-~ . I m, , , I r ) C^est és Nógpád megyék teudáliskori levéltárának rendezése) Levéltárosok előtt nem kell hosszasan bizonyítanom, hogy a megyei levéltárak teudáliskori iratsorozatai elnevezésükben is és szerves telepítésűkben is élesen elválnak a polgárikori lratso* rozatoktól. Ez á különbség teszi lehetővé azt. hogy a megyék leudállskorí levéltárait mint egységes levéltári testeket kezeljük és rendezésükre érvényes általános alapelveket kidolgozzuk. A rendezési alapelvek tisztázására feltétlenül szükség van, mert a teudáliskori állagokról készített alapleltárak az esetek nagyrészében az iratanyagot nem az eredeti szerves felépliettségében mutatják meg, hanem rendszerint a polgárikori levéltárosok helytelen szemléletű átrendezéseinek eredményeit rögzítik. A polgári levéltárosoknál kétségtelenül érvényesült olyan törekvés, hogy egyes teudáliskori sorozatokat a polgári korszakban is tovább vezessenek és a különben élesen elváló sorozatokat egybeolvasszák. A történelmi határvonalak elmosásával a megyei anyag egységét kívánták kidomborítani, Elég csak Főglein Antal tanulmányára utalnom ( p est vármegye levéltárának a rendezése, Levéltári Közi. 283. lapon 4.és 2.bekezdés), vagy arra az általánosan ismert tényre, hogy a megyei alapleltárak többnyire egy állagként tüntetik lel a közgyűlési jegyzökönyveket a legrégibb évektől mind a mai napig. Pedig a nemesi megye generális congregatio| nem azonosak az 4848—1874. évek között működött megyebizottmányokkal; az utóbbiak pedig jszintén lényegesen különböznek az 4872-ben megszervezett megyei törvényhatóság közgyűlésétől. Ha más szerv hozta létre az iratot, akkor azt külön állagként kell kezelnünk. A levéltár iratainak ez a történetietlen szemlélete megnehezít a kutatást a levéltári iratanyag összefüggő és okszerű ismertetését egybeolvasztja a történeti korszakot és nem biztosítja az iratanyag célszerű tagolásának a lehetőségét Különböző kísérletezések és próbálkozások után végül is a leghelyesebbnek bizonyult hogy az iratok rendezésében, csoportosításában és leltározásában nem a tartalmi, hanem a «történeü> elvet a tiszta proveniencia elvét kell érvényesítenünk a teudáliskori megyei anyag rendezésében is és amennyire lehet a polgári kori átrendezések káros következményeit meg kell szüntetnünk. Ezórt Pest és Nógrád megyék teudáliskori levéltárainak rendezésénél célul tűztük ki az eredeti iratsorozatok felkutatását, eredeti rendjük helyreállítását és az állagoknak az egykorú levéltár eredeti rendjében való felállítását. Az iratok állapota a rendezés előtt - ii • i .ii ii i >i ii... ii • in• i ím A rendezési munkálatok elkerülhetetlenül szükségessé váltak, mert Nógrád megye levéltárában egyáltalán nem. Pest megye levéltárában pedig megnyugtató módon nem lehetett kutatásokat folytatni. Nógrád megye levéltára 4950-ben közel két éves gazdátlan állapot után a Pestmegyei Közlevéltár őrizetébe került. A szállítás az akkor már rendezetten és jelentős háborús pusztításokat elszenvedett levéltárat még jobban összekeverte. A száttttásra- való előkészítés során teudáliskori és újkori iratokat kötegeltek össze, ezeknek egyrésze a száüitás során ismét alkotóelemeire esett szét Az iratanyag meglehetősen zsúfolt körülmények között került elhelyezésre a Pestmegyei Közlevéltár egyik emeleti raktárában. Pest megye teudáliskori anyagát az ostrom alatt a megyeház pincéjében helyezték el. A kellőképpen nem szellőztethető pincehelyiségben az iratok kedvezőtlen tárolását fokozták még azzal is. hogy az állványok közé mentett adrema gépeket feudális- és részben abszolutkorl iratokkal takarták be, a kötegeket szétbontva mesterséges limbust alkotva. A tárolás súlyos következményei nem maradtak el. Az iratoknak kb. öfra elpusztult, továbbá 5*>a erősen megrongálódott alig restaurálható anyaggá vált Az egész feudáliskori levéltárnak kb. 30 *-a rendezetten és 40 *-a limbus állapotba került A békés viszonyok helyreálltával az épen maradt kötegeket újra felállították régi tárolás] helyükön, de az összekeveredett limbus Jellegű iratokat egy külön raktárban helyezték el. Az alapleltározási munkálatoknál tűnt tel először a kb. 420 fm-nyi limbus anyag. A rendezési előmunkálatok mindkét levéltárban az ép csomagok felállítása után a limbus osztályozásával és részbeni elreponálásával indult meg. A rendezetten anyagnak nagy mennyisége miatt 68
