Levéltári Híradó, 5. (1955)
Levéltári Híradó, 5. (1955) 1–2. szám - Iványi Emma: Az osztrák levéltárügy fejlődésének néhány kérdése 1945 után / 62–67. o.
iványi Emma: AZ OSZTRÁK LEVÉLTÁRÜGY F EJLŐDÉ SÉ NEK NÉHÁNY KÉRDÉSE 1945 1}TÁ,N Jelen beszámoló - személyes tapasztalat hiányában és a rendelkezésre áljó szakirodáim hézagossága folytán - nem nyújthat teljes képet az osztrák levéltárügy mai helyzetöröjL, De* a tőlünk elütő lejlődésű szomszéd állam levéltárügyi problémáinak tanulmányozása éneikül is érdekes és az összehasonlításból adódó tanulságok levonása a magyar levéltárügy eredményeinek leimérése szempontjából igen hasznos. A levéltárügy fejlődése mindig tükre az államszervezetnek, az ország gazdasági, társadalmi rendjének, közigazgatási berendezkedésének. Az osztrák-magyar monarchia bukása után ('1948) Ausztria szövetségi állammá (Bundesstaat) alakult (első osztrák köztársaság). 1938-ban az Anschluss következtében Ausztria Németország tartománya lett, 1940*ben az osztrák központi igazgatóság megszűnt, az országot kerületekre (Reichsgaue) osztották fel. 1945-ben Ausztria visszanyerte önállóságát, ismét szövetségi állammá alakult (második osztrák köztársaság), közigazgatásában s az ezzel összefüggő levéltárügyben is fokozatosan helyreállította az 1940, illetve 1938 előtti viszonyokat, azzal a különbséggel, hogy a központosítás terén bizonyos mértékig előrehaladt. A mai Ausztria ugyanúgy kilenc szövetségi tartományra (Bundesland) oszlik, mint 1938 előtt* Ezek a kővetkezők: Név Székhely Burgenland Eisensfadt (Kismarton) Karintia Klagenfurt Alsóausztria Bécs Felsőausztria Linz Salzburg Salzburg Stájerország Graz Tirol Innsbruck Yorajberg Bregénz Bécs . Mindegyik tartomány székhelyén van egy tartományi levéltár (Landesarchiv), amelyet még - Burgenland kivételével - az autonóm tartományi igazgatás létesített, a még régebbi rendi levéltárakat használva fel alapul. Bécsben, Innsbruckban és Grazban emellett még u. n. Landesregierungsarchiv (az államigazgatás által a XIX. század vége íelé létesített levéltár) is van, de a kétféle (tartományi és állami) eredetQ levéltár ma már közös, mégpedig tartományi igazgatás alatt működik. Az egyes tartományok levéltár ügyüket önállóan intézik, a Bécsben lévő levéltári hivatal (Archivarat) és az Osztrák Állami Levéltár Főigazgatósága (Generaldtrektion des Österreichischen Siaatsarchiv) eszmei irányítása alatt. A központosítás terén elsősorban Bécsben mutatkoznak eredmények. Itt alakult még ugyanis - egy 1945. július 281 kormányrendelet következtében - az Osztrák Állami Levéltár (österreichisches Staatsarchiv), amely a nagy bécsi központi (minisztériumi) levéltárakat egyesíti. Az Osztrák Állami Levéltárnak négy osztálya (Abteilung^á) van; 1. Az 1749-ben létesített Baus^ Hoí« und Staatsarchiv (az uralkodóház, az udvar és az állam levéltára, amely a Habsburg^családra a birodalom igazgatására, a külügyekre vonatkozó legjelentóv sebb, legbizalmasabb iratokat tartalmazza, a kora középkortól kezdve 1918-ig). 2. Az Allgeroeine Yerwaltungsarchjv (Altalános Közigazgatási Levéltár), ahol a belügy*, igazságügye, kereskedelemügyi-, földművelésügyi, oktatásügyi- és közlekedésügyi minisztériumok, valamint a rendőrség ieVettáriyá- érett iratait őrzik). 3. A Finanz- und Hofkammerarchiv (a pénzügyminisztérium és a régi udvari kamara, levéltára, kb. a XIX. század elejéig visszanyúló rendkívül értékes gazdasági forrásanyaggal). 4. A Kriegsarchiv (hadilevéltár), amely az 1556-4938 közötti időszakra tartalmaz anyagot 62
