Levéltári Híradó, 5. (1955)

Levéltári Híradó, 5. (1955) 1–2. szám - Šamberger, Ždenek: A kormányrendelet következményei a levéltári tudományos munka fejlődése terén / 51–57. o.

SeVéltárelmélettel. amelyet áj szempontok szerint és az aj szükségletekhez képest a mai feladatok színvonalára kell emeint A levéllárelméleitel kapcsolatban gyakran felvetették a kérdést, hogy vajon tudómány-e a levéltárügy. ftrre a kérdésre pozitív választ kell adnunk, mert a levéltárügy megáK kotja és megalkothatja ö maga külön tudományos munkamódszerét A külföldi hírek azt mutatják, hogy ott a levéitárügyet tudományos disciplinának tekintik Nagy figyelmet kell szentelni a levéltári munka tgységes módszerének, az egységes eljárásnak és az egységes munkamódszerre irányuld erdlesütéseknek, továbbá fez egységes szóhasználat kérdésének, %bböl a szempontból ki kell küszöbölni a? eddigi szétforgácsoltait Az első kísérlete* | módszertani és terminológiai kérdések egységesítésére az 4954 februárjában Brnoban tartott módszertani konferencián tették. Az alapvető szempontols&i a levéltári dolgozók júniusi, prágai az egész országra kiterjedő; konferenciáján szőgejúék le ,'M újabb és legújabbkorí levéltári dokumentációs anyag feldolgozása módszerének áz állami levéiMfafc vezetőinek I, évi szeptemberi ülése szentelt na^gy figyelmet. Fontos feladat a levéltári káderek irányítása, különösen ha a levéltári módszerre és gyakorlatra, komplex és kollektív munkamódszerre irányítjuk figyelmünket p kell küszöbölni á levéltári munkának a könyvtári és történészi módszerek közötti ingadozását. Akár pillogainvl specifikus kiaknázásról, akár á levéltári dokumentációs anyag rendszeres feldolgozásáról van szó nem lehet könyvtári vágy történészi módszerre átsiklani,, A könyvtári, történészi és levéltári munkamódszerek közti különbség tisztázatlansága néha, komoly károkat is okozott A levéltári munka helyes irányítására veszélyes a levéltári anyagnak szemelvé nyes. hangulat szerinti feldolgozása. Ez a iszem elvényes? módszer abban rejlik hog^ a levéltári íondot vagy annak egy részét \szemelvény^sení dolgorzák fel egy bizonyos téma va§y szempont szerint s emellett a tematika több' részét figyelmen kívül hagyják. Ízzel azonban a fond, vágy: unnak 'alcsoportja nem teljesen, hanem gyakran csak töredékesen válik hozzáférhetővé, ami azt jelenti, hogy a feldolgozás tudományos értéke és mutatóként való használhatóságának értéke, részlegé* Vagy bizonyos mértékig meggyengült , . Hogyan egyezhet ki mégis a levéltár azzal a követeléssel, hogy a levéltári dokumentumokat mielőbb bizonyos tematika pl a marxista történettudomány által tárgyalni kívánt kérdések szűkebb vágy tágébb köre szempontjából hozzáférhetővé tegy^t főbbek közt néhány olyan kérdésről van szó, amelyek a Csehszlovák Kommunista Párt a munkásmozgalom, a kezdeti kapitalista korszak az eredeti tőkeíelhalmozödás és legújabban a mezőgazdaság kapttaüiEációjá* »tb kérdését érintik, - A levéltárak ezefeet a követelményeket úgy, fogják megoldani, hogy haladéktalanul megkezdik a rondok komplex és rendszeres, feldolgozását; $ leltározás és katalogizálás segítségével hozzáférhetővé teszik azokat a fondokftt amelyek a kívánt tematikát

1 tartalmazzák Levéltárügyünkről vallott új felfogásunkkal szorosan összefügg áz a kérdés, hogy a, levéltári dolgozók gondolkozásában legyőzzük a levéltár funkciójáról és a levéltári munkamódszerről alkotott helytelen felfogás maradványait, Ki kell küszöbölni áz ideaUsta szemlélet és a pozitivista módszer minden maradványát mely még itt-ott megnyilvánut A levéltári munka régebbi felfogásának néhány lényére mutat rá a Ernői Állami Levéltár útmutatójának előszava amely a következőket mondja $ Régebben ugyan isok kihirdetett program mondotta ki azt hogy a levéltári anyagot szélesebb és mélyebb módon kell hozzáférhetővé tenni de ezek nagyobbrészt csak puszta tervek maradtak: A. levéltári feladatok idealista szemlélete a sz$T' vezeti széttöredezettség végül mindig lehetetlennétette <-hasonló régebbi javaslatok keresztülvitelét és a tulajdonképpeni levéltári munkát - a leltározást és katalogizálást -lebecsülték és elhanyagoltákv így történhetett meg, hogy sok levéltári alkalmazott működésének ideje alatt egyetlen íondot sem dolgozott fel hanem teljesen a történettudomány szakjába tartozó publikációs tevékenységnek szén telte magát, mely megnyitotta számára az utat valamilyen más intézménybe vagy án egyetemre l Véget kell vetni annak is, hogy meghajoljunk az olyan levéltári felfogás előtt amilyent régebben a burzSoá korszákban Neme? f

Prancia° vagy Olaszországból vagy Bécsből hozták be, *• bár természetesen nem fogunk elzárkózni azok elől a jó eredmények elől- amelyeket ezekben az országokban tiszteletreméltó é$ becsületes levéltárosok a levéltárügy terén felmutattak. Rá kell mutatnunk arra. hogy a levéltárban végzett minden munkát tervszerűen kell végrehajtani és összhangba kell hozni azokkal a követelményekkel amelyeket ma a levéltári anyag hozzáíérhetővé télelével szembén táraaSztunk> Ezért kell szakítanunk azzal a valamikor olyan lapidárísan 52