Levéltári Híradó, 5. (1955)

Levéltári Híradó, 5. (1955) 3–4. szám - Bélay Vilmos: India levéltárügye / 382–385. o.

méleti és gyakorlati tanfolyamokat rendezni, vagy egy négy féléves levéltáros iskola szervezés^ lenne-e a helyesebb. Átmeneti megoldásként már 4950-ben Dubrovnikban egy kilenc résztvevővel működő tanfolyamot szerveztek, melyet-egy későbbi két féléves, tanfolyam követett. A gazdasági levéltárak vonatkozásában a kérdés azzal is bővült, hogy vajon a gazdasági levéltárakban menynyiben van szűkség a történetileg képzett levéltárosok mellett gazdasági szakemberekre ig,. - Levéliározási kérdésekben relmeru.lt az igény a levéltárak kartonokon való feleltározására : végcélként minden szövetséges köztársasági levéltárnak teljes áttekintéssel kellene rendelkeznie az összes, többj jugoszláv állami levéltár birtokában lévő anyagról. Ugyancsak probléma számukra is a levéltári és könyvtári anyag elválasztása. Nagy lendülettel indult meg az évszázados tőrök uralom alaíí elpusztult forrásanyagnak máshonnan való pótlása is. Egy szakemberekből áüó bizottság kutatásokat és filmezéseket végzett az Athos hegyén lévő Nemanja István szerb király által a XII. század végén alapított Hilandar kolostor évszázadokon á,í érintetlenül maradt, ósze,rb, bizánci, török és orosz vonatkozásokban rendkívül gazdag levéltárában. Ugyanígy tervezik, hogy az ístanbuli kormánylevéltárakban a török birodalom délszláv vonatkozású forrásanyagai után fognak kutatásokat végezni. Bé'lay Vilmos: INDIA LEVÉLTÁRÜGYE

X A második világháború befejeztet követő években mélyreható alkotmányjogi változások történtek Indiában, amelyek természetszerűleg kihatottak az ország kulturális életére is. Ez az óriási állam-alakulat, melynek területe közel hárommillió négyzetkilométer (azaz hazánk területének több mint harmincszorosa) és amelynek földjén több mint háromszázötven millió ember él (Magyarország lakosságának harmincszorosa) a múlt század derekától 4947-ig szoros kötelékben volt a Brit Világbirodalommal (Commonw-§álth), mint az angol királysággal perszonálunióban egyesült *Indiai Császárság*. Ez a császárság tulajdonképpen államok szövetsége volt, amelyek egy részét az angol király képében kormányzó alkirály («Viceroy*) angol főtisztviselőkkel közvetlenül igazgatta, az államok másik része pedig indiai fejedelmek (maharadzsák, radzsák, nizám, stb.) uralkodása alatt tállamközösségi kapcsolatbant állt. ugyancsak a császárság keretében, protektorátus cimén, az alkirály által igazgatott államokkal. Hosszú ideig tartó és nem egyszer véres incidensekig fajuló viták után India soknemzetiségű lakosságának két legfelsőbb szerve, az Indiai Kongresszus és a mohamedán lakosságot képviselő Muzulmán Liga elfogadta az angolok által javasolt un. Mountbatten-tervet. Ennek értelmében 1947. nyarán megszűnt a császárság. India köztársasággá lett de mégsem lépett ki a Brill Világbirodalomból, csak a kapcsolataik lazultak. A lakosság vallási tagozódásának alapján két nagy köztársaság lett az egykori császárságból: a mintegy 270 milliós Indiai Szövetség, vagy közkeletű néven Hindosztán és a körülbelül 80 millió lakost számláló Pakisztán. Utóbbi földrajzilag nem összefüggő területen fekszik, hanem két, egymástól mintegy ezerötszáz kilométerre fekvő részre oszlik, amelyek közüí a sokkal nagyobb nyugati Pakisztán a Szovjetunióval, Iránnal és Afganisztánnal a keleti, kisebb Pakisztán pedig Burmával határos. Az alábbiakban csak Hindoszíán levéltárügyéről beszélünk részletesebben, a pakisztáni helyzetet csak egyes vonatozásaiban érintjük. - . "* Hindosztán a nagy, 4947. augusztus 45-én életbelépett átalakulás után hamarosan hozzálátott a modern levéltári szervezet kialakítására irányuló munkához. Számos nehézséget kellett leküzdeniük azoknak, akiket az uj köztársaság vezetői ezzel a feladattal megbíztak, mert úgyszólván eiőlről kellett az egészet kezdeni. Mindössze két olyan szervezet volt Indiában, "amelyre mint Ez a szerény ismertetés az alábbi forrásanyag felhasználásával készült: «Inde* és *Pakistan*. Archívum. Revue International des Archives. Vol. III. -4953. Paris 244-248, 224-222. továbbá <Annual Re port of the National Archives of india for the year 1953, Delhii, végül a «The Indián Arctiivesí c. folyóirat egyes cikkei. (Forditó) 382