Levéltári Híradó, 5. (1955)

Levéltári Híradó, 5. (1955) 3–4. szám - Hadnagy Antal: Nyugatnémet selejtezési probléma / 337–342. o.

nyira, hogy ezért sok ezer más személy adatait is megtartsuk. Körülményeinél fogva pedig még inkább értéktelen a történeti kutatás számára j az utalványozó hatóság irattára, telekkönyvi és egyéb újkori hatósági vagyoni feljegyzések jelentősebb dokumentumok e tekintetben. A főkönyvek-naplók ügyviteli mintáinak meghagyásán tul inkább csak az egész gyámpénztári állag s a tartalékalap és segélyalap összesítő adatai érdekelhetik a történeti kutatást. így a különálló összesítő jellegű adósok főkönyve érdemelhet figyelmet (sajnálatomra, nem tudhattam levéltárunkban egyet sem találni megvizsgálásra). Ugyanigy a számadás és mérleg iratai, a tartalékalap és segélyalap évi számadásai (a jelentéktelen, őket összetevő téteLs adatok nélkül), önmagukban értékelhetők. S ha ez utóbbi iratok külön nem is maradtak meg, adataik az árvaszéki irattárakban vagy a megye és város alispáni, polgármesteri közigazgatási irattárában sifo. mint működési jelentések adata! és a közületi zárszámadásokban is jobbára felkutathatók. A levéltár tehát a megjelölt kivételekkel nem tarthatja feladatának ezen iratok törökös* megőrzését. Hátra van. hogy az iratok selejtezési határidejét is megemlítsük, ami már nem levéltári, de tisztára jogi szakkérdés. Véleményünk szerint, ha ez közérdeket nem sért, leghelyesebb lenne a naplókat, okmányokat 40-32 évig, a főkönyveket pedig Üeirt kivétellel) 32 évig megőrizni. A 32 éves határidő a gyámpénztári kezelésben lévő vagyon ügyeire vonatkozó egyéb hatósági intézkedési iratok őrzésének is határideje. A íLM. ügykörjegyzéke egyébként a hagyatéki és vagyoni leltárakat, hagyatéki átadó végzéseket, telekkönyvi végzéseket, vagyonjogi birói keleteket az árvaszéki irattárakban íenntartandónak, azaz <r»emselejtezhetökí-nek minősiti. Az árvaszéki irattár részleges vagy akár teljes hiánya előadott értékelésünk szerint le véltári szempontba! ezen iratoknál nem érdemel figyelmet, mig a jogi szempontok esetlegesen a határidőket megnyújthatják. Legvégül annyit jegyzünk meg, hogy az előadottak az eltérő 1,902. év előtti gyámpénztári iratokra is vonatkozhatnak. S csak azt hangsúlyozzuk, hogy bármi egyéni árvavagyon kezelési irataiból selejtezésénél mindig a jelentősebb gazdaságtörténeti -értékű, kiválasztott forrásanyagot tartsuk meg. A gyámpénztári iratok leirt selejtezése együttvéve bizonyára többszáz mázsa, ül. folyóméter ujabb férőhelyet biztosit levéltárainknak. X X X X X Befejezésül meg kell jegyezzem, rövid néhány nap állhatott rendelkezésemre, hogy e széleskörű kérdésekről legutóbbi fővárosi munkám tapasztalatait összefoglaló hozzászólásban összesiisem. Nem kivánhattam tehát tárgyamat kimeríteni, A megyei-, községi-, városi- és területi állami számvitel egyes időszakokra terjedően önálló vizsgálatot, részletesebb szervezet- stb. feltárást is érdemelne- Ezen túlmenően pedig el kell végeznünk mielőbb az élő igazgatási szervek számvitelének is korszerű értékelését. Levéitárügyünk ma már sokemeletes épüieí. Alapjai fundamentuma a levéltári anyagok be1 gyűjtése, alapvető megismerése, az igazgatás és hivataltörténet. Biztonsággal errf épülhetnek a levéltári iratanyagok lelhasznáíásá-val következő s magasbanyuló emeletei. Hadnagy Albert: NYUGATNÉMET SELEJTEZÉSI PROBLÉMK* Walter Grube ludwigsburgi levéltári főtanácsos a Goslarban tartott 33. német levéltári konferencián előadott tanulmányában mélyreható elemzését adja annak a súlyos és most már a magyarországi levéltárakai is első helyen érintő kérdésnek, ami az állami és társadalmi éltetnek közelmúlt és jelenkori nagymérvű tagolódása és sokrétűsége következtében keletkező irattömegek Das Probiem der Massenakíen. Kopreferál von. Oberarchivrat. Dr. Waltér Grube Ludwigsburg, ge~ halíen auf dem 33. Deutschen Archivtag in Goslar. - Der Archivar VII. Jarhgang, Heít. 4. 337