Levéltári Híradó, 5. (1955)

Levéltári Híradó, 5. (1955) 3–4. szám - Ort János: A vármegyei községi, városi számviteli iratok / 327–337. o.

A levéltári értékelésnek szempontjait már az előzőkben kifejtettük, sőt selejtezési útmutatásokat is adtunk, pl. az összefüggő dokumentációs okmányok „kiválasztására. S minthogy hozzászólásunk a már jórészt levéltárakban őrzött 4950 előtti iratokra.vonatkozik, csupán egy-kéi kiegészítő kérdést érinthetünk, a fennálló selejtezési szabályzatokkal kapcsolatban. á selejtezési szabályzatoknak (miniszteri ügykörjegyzékek) fogyatékosságára a multévi Levéltári Közleményekben Borsa íván és Baraczk^ István kartársak tanulmányai részletesen rámutattak. Főhibája ezek szerint a szabályzatoknak; hogy nem ölelik fel mindenféle tipusu szerv valamennyi ügykörét, nincsenek periodizálva és nem igazgatási-termelési ágankint készültek. Az ebből adódó feladatokat most már az 4950 utáni uj helyzetnek megfelelően kell megoldanunk. ' &z 4952. évi B. M. és P.M. selejtezési ügykörjegyzékek számadási könyvek - okmányok és iratok fejezetében még legtermészetesebb a megjelölésekben eltérés. S mindkettőnek sajátja, hogy nem szólnak az összes kiselejtezhető ír alfelekről. Egyik ellentmondásuk a zárószára adások iratainál van, amire a P.M. ügykörjegyzék 20 évi őrzési időt irt elő, a B.M. jegyzéke pedig a nemselejtezhető kategóriába sorolta. Nyilvánvaló, hogy a belügyi szerveknél nagyobb a jelentősége, mégsem hisszük, hogy olyan teljes pénzügyi szervi könyvsorozatok vannak levéltárainkba^, amiért az áttekinthető hiteles zárszámadást teljesen mellőznünk kellene. Megjegyzem, hogy ilyen állami pénzügyi szerv számadásit eddig nem állt módomban megvizsgálni. Mindkét ügykörjegyzék a számia-számíejtőkönyveket megiartandónak vagyis nem selejtez belőnek minősíti, &z a helyes előírás irányimuíató a jövőre is. Legyenek olyan iratkategóriák az §gyes szerveknél, melyek kiselejtezését s annak módját csak a levéltárbaadás után bírálhatjuk el. Ilyen kategóriának nevezzük a tömegesen-nagyszámban előforduló azonosjeilegü kiadásoknak és bevételeknek különvezeteit számíejtőkönyveit. &zek íerovási összegeit - amint emiitettük - sommásai átvezették a vonatkozó háztartási számadási ág főkönyveibe. v

a,gy főkönyv hiányában i$, az illető közületi zárszámadásban megtalálható lerovás! végeredményük. Selejtezés szempontjából elsősorban a szabályrendeletekben megállapított adókezelésen kívüli önkormányzati közszolgáltatások (illeték, dij. helypénz, használati dijak, haszonvételek, Járulékok stb.) külön számfejtőkönyveit kell megvizsgálnunk. Ezek selejtezésének kérdése nem egy uj javaslat, már mások is felvetették előttünk, de aztán indokolások nélkül elakadtak. Budapesten ilyen számfejtőkönyvek igen nagyszámban, nagymennyiségben találhatók. A

z adófőkönyvekben elő nem irható törvényhatósági és rendezett tanácsú megyei városokban szedett járulékok, egyenes adók jellegével nem biró helyhatósági szolgáltatások, a törvényes jogszokásoknak megfelelően az 4909 : XII. te. 42. §. értelmében továbbra is külön kezelendők voltak. (V.ö. tovább 4923: VII. te, 80 000/4927. P.M. rend.) Amennyiben ezek külön számfejtökönyvei helytörténeti s egyéb jogi stb. szempontból jelentőséggel nem bírnak, véleményünk szerint kiselejtezhetek. Esetleg időszakonkiní egyes évfolyamok lennének megtartandók, melyek nemcsak ügyviteli minták, de a történeti fejlődés elégséges dokumentumai is lehetnek. Közülük jelentősebbek pl. a burkolási-csatornajárulékok számfejtökönyvei a városok fejlődésére, külön értékelhetők az ingatlanforgalmi illetékek számrejtőkönyvei stb. Amennyiben azonban nem dokumentálják pl, a város valamely iparágát, stb., csupán alkalmi adatok tárházai, mint a különböző halósági eljárási dijak, használati dijak, közigazgatási leletekf számfejtökönyvei, ezek fenntartásához jogi vagy levéltári érdekek nem fűződnek. Jelenleg már nagyobbrészt, ha jogi szempontok ezt nem ellenzik, véleményünk szerint akár 4946 előttről is selejtezhetők. Qélszerü azonban erről az illetékes tanácsi szervek véleményét is megkérdezni. A selejtezés természetesen csak a L0K külön engedélyével lenne eszközölhető: A vonatkozó előterjesztésben a levéltárak külön-külön minden könyvfajia részletes leírásával megindokolhatlak selejtezését. Záróíag még megemlítjük, hogy egyszer az iiielményszámíejtőkönyvek bizonyos határidőn íuii fenntartásának kérdését is meg kell vizsgálnunk, figyelemmel, az egyéb, e tárgykörű forrásanyagokra és dokumentumokra (törzskönyv, irattár! anyag, stb.). Folytatva a könyvféleségek áttekintését egy ujabb könyvíélét, a letéti főkönyveket kell megemlítenünk. A iöbbi főkönyvektől berendezés tekintetében eltérő, levéltárakban jólismert könyvfajia, az sgyalőre ismeretlen rendeltetésű pénzek, másrészt kifejezetten idegen pénzek nyilvántartására szolgált. Mindkettő a ietéti kezelés szempontjából átfutó jeliagünek tekintendő. Sorsuk az volt, hogy a letéti kezelésből kikerültek. 6 fővárosban pl. külön rendes és ideiglenes ietéti főkönyvek, a ta\ 333