Levéltári Híradó, 5. (1955)

Levéltári Híradó, 5. (1955) 3–4. szám - Baraczka István: A csehszlovák iratselejtezés lényegesebb alapelvei / 317–322. o.

A levéltári ellenőrzés megelőzi magát a bírósági selejtezjést, úgyhogy a levéltárba kerül az összes irat is az ítélettel együtt. Ezt a gyakorlatot azonban nem vitték végig következetesen, úgyhogy néhány népbiróság a selejtezéssel sietett. Mások arra törekedtek, hogy aktuális szükségletre az ítéleteket megtartsák. A tökéletes levéltári ellenőrzés feltételezi az iratról-iratra való ellenőrzést. A munkaidő teljes kihasználásával és az illetékes törvények teljesmértékü figyelembevételével ezzel a módszerrel naponta legfeljebb 20 csomóval kb„ 200 kg-nyi súlyban lehetett végezni. Ha azonban lajstrommal dolgoztak, amelyekből a személynevek, illetékes paragrafusok vagy a pertárgyak alapján az Ügyeket kiszedték, kb. 30 csomót dolgoztak fel. Azonban arra a megállapításra jutottak, hogy a büntető iratoknak csupán lajstrom alapján való ellenőrzésénél sok történelmileg értékes, szociális hátterű apró bűncselekmények esetei kikerülik a figyelmet, s ezért minden típusú büntető iratot inkább iratról-iratra vizsgáltak meg. Ezek a büntető iratok nagyon értékes anyagot nyújtottak a munkásmozgalom és a csehszlovák kommunista párt történetéhez. (KSC). itt vannak pl. a gyülekezési jogról szóló törvény (435/4867. sz, birodalmi törvény) kihágásai és vétségei amelyek felvilágosítást adnak azokról a nehéz feltételekről, amelyeken keresztül munkásgyüiésig vagy összejövetelig jutottak el legyen az bár legális vagy illegális, - (megismerkedik ezekbői az ember a gyűlések programjával., határozatokkal meghívottak és a szónokok neveivel, a bizalmas gyűlések összes résztvevőinek neveivel: találhatók b«nne meghívók, eredeti plakátok, röpiratok) - és megvilágítják gyakran azokat a körülményeket is, hogy miképpen oszlatták fel, illéive kergették szét a munkásgyülésekeí és népgyüléseket. Különösen a volt bűntetőtörvénykönyv 58-80. paragrafusai felé fordult a figyelmük, amely magában foglalja a következő bűntetteket és vétségeket : hazaárulás, közrendháboritás. zendülés, lázadás, gyűlések és testületek elleni nyilvános erőszak és a 279-302, 305-308. paragrafusok, amelyek a csődület, bujtogatás, tulajdon ócsárlása, rémhírek terjesztése kihágásokra vonatkoznak, amelyek közül egy rész (58-67. 285-289, és 302, paragrafusok) átment az 4923. évi köztársaság védelméről szóló 50. számú törvénybe. Ezek a dokumentumok gyakran gazdag anyagot tartalmaznak : házkutatásoknál elkobzott dolgokat, pl. brosúrákat, röpcédulákat cyklostiíusos híreket, jelentéseket, igazolványokat, s^b. A munkásmozgalom történetére vonatkozó dokumentumok kiválasztásánál azonban nem szorítkozhattak csupán a fent emiitett bűncselekményekre, mert fontos adatok voltak találhatók más fajtájú büntetőügyekben, sőt polgári ügyekben is. Ügyeitek a büntetőtörvénykönyv 99 §-ában meghatározott vétségre ^például veszélyes fenyegetés) és a zsarolás elleni törvényre- ahol sztrájkokról, szociális elnyomásról és fasiszta gyűlések szétveréséről találtak bizonyítékokat, A bűntetőtörvénykönyv 85; §-a alapján (idegen vagyon rongálása) ítélték el pl. az 4900. évi kiadenskei nagy bányász-sztrájk alkalmával a sztrájktörők ablakainak beverőil. A zsarolásról szóló törvény alapján szintén üldöztek munkásokat, akik a sárga szakszervezetek ellen léptek fel. Nagyon fontosak a kihágások is. sőt néha a becsületsértés vétségei is (büntetőtörvénykönyv 495. §-a, s később a 408/33. sz. törvény 209. §-a). Találtak pl. a szociáldemokrata miniszterek által emelt vádakat. (Meissner, Nymburk, Pribram. Slany járás - bíróságok, Hampl: Rícany járásbíróság (OS). Becses anyagot találtak a kihágások bizonyos fajtáiban, nyomdászgépek meg nem engedett tartásában, (btk. 326. §), hatóságok félrevezetésében (btk. 320, §) pl. egy bányászt vádolnak a (Rude Pravo) szerkesztőjének be nem jelentett elszállásolásáért. Csalás kihágásában is (btk. 464. §) értékes anyagra bukkantak 5-- kommunista polgármester 4933. évben segít, hogy az ujságirók illegálisan útlevelet szerezhessenek be. A btk. 84, 342, 344. paragrafusai által megállapított kihágások érdekes iratanyaggal ismertetnek meg a demonstrációk lefolyásával kapcsolatban. Nagyon sokszor forrásanyag mutatkozott a csavargásról és koldulásról szóló 89/4885. sz. birodalmi törvényben lévő kihágásokban, ahol a következő anyagot'találták - az un, munkanélküliek éhségménete a gazdasági válság éveiben, nevezetesen Prága közeli környékén (Rícany járásbíróság), gyermekek kiküldése koldulásra és a szociális nyomor pár drasztikus példái. A náci Németországból való politikai menekülteket is az említett törvény alapján üldözték (Slany járásbíróság). A fent ismertetett büntető ügyek után nyomoztak a fiatalkorúak ügyeivel foglalkozó iratokban is, ahol az iíju-kommunisták szervezete illegális gyűléseiről, röpiratok szétosztogatásáról és sztrájlftörök elleni harcról találtak anyagot. Nt. jelzetű büntető iratok néhány hirt adnak a házkutatásokról és a letartóztatott kommunista funkcionáriusokról, különösen 4939. márciusában ; később tartalmazzák az összes politikai fogoly névsorát is, akik a Gestapo foglyaként a járásbíróságoknál voltak bebörtönözve. 324