Levéltári Híradó, 5. (1955)

Levéltári Híradó, 5. (1955) 3–4. szám - Pražak, Jiři: A kerületi levéltárak fondjainak összeírása / 298–305. o.

ségtelenül érdemes lesz elsősorban annak a történeti munkának tárgyát megemlíteni, amelyre a fondban anyag található, mert az ilyen példák inkább lehetővé teszik, hogy a történetkutató az anyag jellegéről és történeti felhasználhatóságának lehetőségéről jobb véleményt alakithasson ki mint a túlságosan általános adatok, amelyek általában kevéssé instrüküv jellegűek. Nem várhattuk azonban azt, hogy ennek a követelménynek valamennyi kerületi levéltár már ebben az esztendőben valamennyi fondjára nézve eleget legyen, mert az összeírás ezen részénél a fond tartalmának alapos ismereté még fontosabb előfeltétel/ mint *a többi résznél. Elsősorban a további nagy és elodázhatatlan - pl, a selejtezési és szervezési - feladatok azok, amelyek néhány kerületi levéltár számára nem teszik lehetővé, hogy valamennyi fondjukat legalább azon minimális követelmények szerint feldolgozzák, amelyeket az irányelvek < minden esetben* szükségesnek tártának. Ezért ebben az évben sok kerületi levéltár nemcsak elmélyiti majd az alapleltárakat, hanem kiegészítheti azokkal a íondokkal, melyeket a tavalyi leltárba egyáltalán nem vettek fel, vagy melyekről puszta megemlítésükön kívül semmi más nem található. Ha helyesen akarjuk mérlegelni a kerületi levéltáraknak az összeirási akcióban végzett munkáját és - legalább is bizonyos valószínűséggel - fel akarjuk becsülni az összeirási munka eredményeit, akkor újra meg kell emlékeznünk arról hogy a levéltári íondok összeírását nem értékelhetjük elszigetelten. Mindig arra kell gondolnunk, hogy az összeírás az egyes levéltárakban a hozzáférhetővé tételre irányuló munkáktól: elsősorban a rendezéstől és leltározástól függött, melyek mindenfajta összeirási munka előfeltételét alkotják. Bs ez még fokozottabb mértékben áll a levéltári íondok leírására* vonatkozóan, és így az összeírás elmélyítésére szolgáló említett alapelvek joggal tartják a íondok leírását néhány kerületi levéltárunkban hosszú évekre terjedő feladatnak. A levéltári fondok összeírásának jelentősége sokoldalú, Amint arra az emiitett decemberi konferencia egyik referátuma rámulatott, az összeírás rendet teremtett a kerületi levéltárakban és a levéltár fondjairól áttekintést nyújtott. Az összeírás és annak elmélyítése a kerületi levéltárakra bizonyára uj és jelentősen igényes, több évre terjedő feladatot ró, mely sürgető volta miatt sokszor más feladatok teljesítését odázza el. De értetlenül állunk vele szemben, ha a levéltári íondok összeírásában csak féket látnánk, amely meglassította, vagy egyenesen megállította volna a kerületi levéltárak hozzáférhetővé tételére irányuló munkát, különösen a fondok rendezését és leltározását. Épp ellenkezőleg az összeírás és annak elmélyítése kiindulópontja minden további levéltári munkának, ez mutatja meg, hogy milyen fondok és azok mely részei különösen jelentősek, tehát elsősorban feldolgozandók. B

zenkivül megmutatja a módját is annak, ahogyan hozzáférhetővé tehetjük. Az összeírás és annak^elmélyitése igen sok kerületi levéltárban egyben a publikációs tevékenység kiindulópontjává, s ezzel fejlődésük további magasabb fokának kezdetévé is lesz. A levéltári íondok összeírásai kerületi levéltáraink levéltárosainak — csakúgy mint központi levéltárunk dolgozóinak ~ gyakorlaü iskoláivá válhainak a levéltáráéira étet terén. Talán kevés olyan fontos problémája van a levéltárelméletnek, amely a kerületi levéltárakban az összeirási)leltározási munkák során ne merült volna fel s amelynek megoldását az összeírások meg ne kísérelték volna. Nem az a döntő, hogy ez a megoldás nem volt mindig teljesen helyes, - a fontos az, hogy a kerületi levéltárak a megoldással egyáltalán komolyan foglalkoztak. Az összeírás csak a kezdet és a további munka során a főbb hiányosságokat kétségtelenül ki fogják küszöbölni. A kerületi levéltárak fondjainak összeírásai nemcsak maguknak a kerületi levéltáraknak szempontjából jelentősek, hanem egész levéltárügyünk és általában egész levéltári munkánk szempontjából is. Mondottuk, hogy az összeírás és a leírás levéltárügyünkben alapjában véve uj munkaformát jelent. Csak az összeírások tisztázhatták teljesen saját funkciójukat és tették lehetővé elmélyítésük alapelveinek tisztázását. A decemberi konferencián jóváhagyott már emiitett alapelvek ugyan ajánlották a leirt fondok és az.azokat létrehozó hivatabk és intézmények története vázlatának kidolgozását, de csak az összeírások mutatták ki, hogy ezek a vázlatok nem csupán értékes kiegészítői lesznek a fond, a tulajdonképpeni leírásának, hanem általában a leírás szükséges részei lesznek, amelyek nélkül néha lehetetlen lenne a leirt fond vagy levéltári gyűjtemény jellegének és jelentőségének teljes megértése és megvilágítása. Az országos levéltárakban pl. találhatók olyan rendezésű gyűjtemények, amelyek mesterséges rendezés során különböző származású anyagokból keletkeztek. Ha nem emlitenők a rendezés keletkezését, állapotát, nem adnók meg azon hivatalok és intézmények történetének vázlatát, amelyek a gyűjtemény eredeti összetevőit összehozták, - különösen pedig ha nem adnók meg ezen hivatalok és intézmények tevékenységének és szervezetének vázlatát, akkor a kutató nem érthetné meg a rendezést és fogalma sem lenne 303