Levéltári Híradó, 5. (1955)

Levéltári Híradó, 5. (1955) 3–4. szám - Balázs Péter: Az állami levéltárainkban lévő térképek nyilvántartásbavétele / 271–278. o.

állami levéltárak térképállománya - részben begyűjtés, részben a rendezés alkalmával előkerült ujabb térképek által - Jelentősen megnövekedett. Teljes áttekintésünk tehát még az egyes levéltárakban lévő térképekről sem volt. fóem tekinthető ilyennek az alapleltár sem. Egyrészt azért, mert a különböző állagokhoz tartozó térképek sokszor nem egy leltárlapon kerültek összegezésre, másrészt azért, mert a leltárlapok legfeljebb általános tájékoztatást adtak a térképekről (évhatárok. darabszám, tárolási mód stb.). A leltárlapok e téren különböző részletességüek : egy-két leltár az Iratanyag megnevezése c, pontban taxatíve felsorolja a térképeket, a másik csak a darabszámét mondja meg stb. Ezek az adatok azonban sem az őrzés biztonsága, sem az anyag kutathatósága szempontjából nem kielégi" tőek. A kutatás területén megnyilvánuló fokozott érdeklődés fontos szerepet játszott abban, hogy a térképek nyilvántartásba vételét az 4955. év te,rvpontjai közé iktattuk. Az állami levéltárakban lévő térképek nyilvántartásba vételét ugy kellett megszerveznünk, hogy,valamennyi szükségesnek vélt adatot rögzittessünk ugyan, de ennek ellenére se lépjünk fél olyan maximalista követelményekkel amelyek egyrészt speciális szakképzettségű dolgozók igénybevételét illetve dolgozóink speciális kiképzését kívánták volna meg, másrészt a nyilvántartásba vétel határidejét esetleg több évre is meghosszabbították volná* f z utasítás elkészítésénél azt is szem előtt tartottuk, hogy a szükséges adatokat olyan formában rőgzittessűk a levéltári dolgozókkal, hogy azokat a térképekről - rövid gyakorlat után -- különlegesebb utánjárás nélkül leolvashassák,. Mellőztük ezért az olyan hasznos, de á fentebb vázolt biztonsági és kutatási szempontból nélkülözhető adatok kérését, amelyek már inkább magyarázó jellegűek és azt mondják meg, hogy az általános eligazító adatokon kívül a szakember milyen szempontból láthatja érdekesnek a térképet, A tervezettel kapcsolatos észrevételekben a megkérdezett levéltárvezetők általában a nyilvántartólapokon kért adatokat még igy is inkább többnek tartották az alapkövetelményeknél. A nyllvántaríásbavéle! formai tekintetében két elgondolás között kellett választanunk - ugyanazon adatok feltüntetése mellett. Az egyik a lajstrom könyvben való nyilvántartás, mely a biztonság szempontjait, a másik a cédulákon való nyilvántartás, mely a kutatás szempontjait szolgálja jobban. Tekintettel arra, hogy térképanyagunkról országos áttekintést szándékozunk adni, a cédulákon való nyilvántartás mellett kellett döntenünk. A terv szerint a cédulákból 3 példány az Országos Levéltárba kerül, ahol á cédulákból az Országos levéltár katalógus céduláival együtt különböző szempontok szerinti katalógusokat állítanak össze'a hazánkban található kéziratos térképekről. Ugyanakkor mindegyik levéltárnak saját anyagáról is lesz katalógusa. Időközben a LOK elrendelte azt is. hogy a kéziratos térképeken túlmenően minden állami levéltárban nyilvántartásba kell venni az 4,9-14. év előtt keletkezett valamennyi, s napjainkig a helyi vonatkozású nyomtatott térképeket is (akkor is, ha más megye területére vonatkoznak). Azóta a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatócsoportja tervbevette az országban található kéziratos birtoktérképek áttekintő katalógusának kiadását. Ehhez a vállalkozáshoz természetesen alapvetően szükség van a levéltárak közreműködésére. A tervszerint á kiadvány levéltáranként csoportosítva ismertetné a térképeket. Ezért a LOK arra is felkérte a levéltárvezetőket, hogy a munka során a térképgyűjtemény történetével kapcsolatos adatokat is gyűjtsék össze. A térképek nyilvántartásba vétele tehát az -1955. év végére állami levéltárainkban befejeződik. Az alábbiakban közölt utasításban gondoskodás történt arról, hogy minden későbben - akár begyűjtés, akár rendezés folytán - előkerülő térkép a szabályzatban előirt módon ezután is nyilvántartásba vétessék. 272