Levéltári Híradó, 5. (1955)

Levéltári Híradó, 5. (1955) 3–4. szám - Maciejewska Wanda: A XIX–XX. században működött állami hatóságok irataiban és a családi levéltárakban található falutörténeti anyag leltározása / 239–245. o.

Annak érdekében-, hogy kezetebbrőr meghatározzuk azoknak a forrásanyagoknak terültét, amelyeknek a falu fejlődésének története, szempontjából lényeges Jelentőségük van, az utasítás-tervezetben számos olyan részletes témát közlünk, amelyek figyelembeveszik a falu gazdasági és társadalmi struktúrájában megfigyelhető összes átmeneti fázisokat. A XIX-XX. századi közigazgatási iratokban lévő falutörténeti anyag leltározására vonatkozó utasítás-tervezetről szóló referátum megvitatása két kérdés köré csoportosult: a tematikai kérdések kibővítése és a forrásanyag alapjainak kiszélesítése köré. Ami az első pontot illeti - a kiegészítő tematikai kérdések beiktatására irányuló javaslatokon kívül -- rámutattak azokra a terminológiai nehézségekre amelyek az egyes fogalmak definiálásával kapcsolatosak. így többek között felvetették a *regulacia» kifejezés értelmezésével kapcsolatos eltéréseket. Mint tudjuk, 4834-ben a Lengyel Királyságban ez a kifejezés az állami birtokokkal kapcsolatos kötelességeket és kedvezményeket határozta meg a parasztok számára $ 4846-ban a magánbirtokokká! kapcsolatban szabályozták a kötelességeket és jogokat összefüggésben ázzál a törvénnyel, amely megakadályozni volt hivatott a jószágtulajdonosoknak a parasztokkal való önkényes bánásmódját. Ezzel szemben a porosz iratokban a regulácián a jobbágyfelszabadítás folyamatát kelt érteni. A Lengyel Királyságban használt «reg«lácia* szót a porosz országrészeken a •rugi» kifejezés helyettesitette (dr. Mencel). Ez és az ehhez hasonló tények kétségkívül nehézségeket okoznak a tematikai leltározás á közigazgatási hivatalok iratai esetén egyöntetű felfogásában, tekintettel arra, hogy az egyes megszállási területeken mélyenjáró rendszerkülönbségek voltak. A tematikai leltározást szolgáló forrás-alapok kiszélesítésé vei kapcsolatos vita során felvetették azt a kérdést is. hogy az államigazgatás iratain kivül vegyék fel ebbe az alapba a területi önkormányzati szervek iratait is. különös tekintettel a galíciai országrészekre. (Dr. Kaminski) Javasolták továbbá, hogy ugyancsak Galícia területén terjesszék ki ezt a kérdést a bírósági iratokra is. Ezekí szerint ide tartoznak a tarnovi Nemesi Bíróság, a krakowi Területi Büntetőbíróság, beleértve mindazokat az adatokat, amelyek a Galícia területéről történő emigrálásrá vonatkoznak, ide sorolva az elkobzott sajtó tekintélyes^ részét is. (mgr. Lysiak) A forrás-alap kibővítését kiterjesztették végül az elsőfokú hivatalok irataira is, azt Javasolva, hogy ebből a szempontból vegyék fel a krakkói levéltárban lévő Schneider-féle gyűjteményt is. ahol a fenti iratok maradványai megmaradtak, mert ezekhez hasonlót másutt nem is ismernek. A Lengyel Királyságra nézve sorolják ide a járási főnökök iratait, a porosz területeket illetően pedig osszák ide a Dománenamtok és a landraturák iratanyagát is. A munkamódszer kérdését illetően, a hozzászólók hangsúlyozták, hogy az anyag kiválasztásánál és a leltári lapok kitöltésénél kerülni kell az aprólékosságot. Azoknál az állagoknál, amelyek teljes egészében a falusi kérdésekre vonatkoznak, azt ajánlották, hogy nem kell részletes leltározást végrehajtani, hanem azokat az állag leltári lapjain osztatlan egységként kell kezelni, minden egyes lapon részletesen feltüntetve az iratokban foglalt anyagot (dr. Steb|lsjci és mgr. Wlodarska). A családi levéltárak tematikai leltározásáról szóló, harmadik és egyben utolsó referátum megtárgyalására rátérve már bevezetőben meg kell állapítani azt, amit az előadó Smolenska is kidomborított, hogy a családi levéltárakban szinte minden egyes irat közvetlen, vagy közvetett falutörténeti forrásanyagnak tekinthető. Épnek a ténynek a megállapítása nemcsak, hogy nem zárja ki, hanem egyenesen kötelességévé teszi a levéltárosoknak, hogy bizonyos szelektálást hajtsanak végre, s így válasszák ki a legértékesebb anyagot, * Az elöadónő véleménye szerint a családi levéltárakban két alapvető irattipust kell megkülönböztetni : a kis- és középnemes levéltárakat, valamint a főnemesi hűbérúri levéltárakat. Ezzel az elvi felosztással kapcsolatban eltérg rendszert kell alkalmazni a két felsorolt típushoz tartozó iratok leltározásánál. A főnemesi- hűbérúri levéltárakban a falutörténeti anyag szempontjából mindenekelőtt az igazgatással összefüggő levelezés jön tekintetbe. Ide tartoznak továbbá a különféle tipusu könyvek, lajstromok, majorsági jelentések, pénztári jelentések, a mezőgazdasággal és az egyéb gazdasági ágakkal és azoknak szervezésével kapcsolatos iratok. A gazdasági és igazgatási valamint a gazdaságigazgatási iratok kutatása nagyon leegyszerűsödik azáltal, hogy ezek könnyen különválaszthatók a levéltári iratok nagy tömegétől, olyan zárt egységet képezvén, amelyek kifejezetten magukon viselik a kezelőirodai hovatartozás ismérveit. A személyi és családi, illetve nyilvános jellegű iratokat - né~ 243