Levéltári Híradó, 5. (1955)
Levéltári Híradó, 5. (1955) 3–4. szám - Maciejewska Wanda: A XIX–XX. században működött állami hatóságok irataiban és a családi levéltárakban található falutörténeti anyag leltározása / 239–245. o.
a levéltárosok mellett a történettudomány képviselői is résztvettek. A konferencián kiemelték é£ meghatározták az előzetes utasításban megtervezett tematikát és megtárgyalták a leltározási akcióval kapcsolatos módszertani problémákat. ÉK A konferencián adott irányelveknek megfelelően a vár- és tartomány bírósági könyvek esetében á leltározást csak azokra a könyvekre korlátozták, amelyek - mini a kísérleti leltározás bebizonyította, -- nagyobb mennyiségű anyagot tudnak adni. Elsősorban tehát a kapcsolatok könyveit (iibri relattonum) dolgozták fel, amelyek a mindennapi élet vitás ügyeit tükrözik, majd az oblaták és inskripcíók könyveit vizsgálták, melyekbe a földdel és a földeken megtelepedett Jobbágyókkal kapcsolatos ügyleteket vezették be, , Az igy megejtett szelektálás eredményeképpen tematikai.feldolgozásra alkalmasnak kb. 7000 vár- és tartomány bírósági könyvet minősítettek. Ez a tekintélyes szám a munkák folyamán 8 429-rg emelkedett, amelyből regeszták vagy rövid jegyzetek formájában 96 8£3 leltári lapot készttettek, megvetve ezzel a falutörténeti a,nyag kartotékjának alapját. A folyamatod feldolgozás alatt álló kartoték már jna is igen jelentős segítségei nyújt a falu gazdasági, szervezeti és társadalmi viszonyainak megállapitásához szükséges* anyag kikereséséhez. A történészek véleménye, szerint az ilymódon nyert gazdag és sokféle anyag azonban még mindig nem elegendő ahhoz, hogy a falu életét teljesen rekonstruálják. Az 1952. év júniusában, Kiejcében tartott történészkonferencián rámutattak többek között arra. hogy a íalu életét egybe kell kapcsolni a várossal s felvetették azt a tézist, hogy a hűbéri földjáradék szoros kapcsolatban lévén a piaccal ebből folyóan a falu gazdasági életének fejlődését kapcsolatba kell hozni a városok fejlődésével. (Prof, ^abuda) Egyidejűleg kidomborították á városok mellftti falvak szerepét, rámutatva arra, hogy ezek gazdasági ^hátországot* képeztek a nagyvárosok számára, | példaképpen megemlítették Poznant, Krakowot. Kaliszt, valamint a porosz városok közül Gdanskot, Torunt és E f bla,got amelyek igen nagy földbirtokokkal rendelkeztek. E birtokok igazgatásával és vezetésével kapcsolatban a városi hivatalok igen jelentőé iratmennyiséget halmoztak fel, amelyek hatalmas forrásanyagot szolgáltatnak a falusi viszonyok fejlődésének és ezen városok lakossága helyzetének megismeréséhez. (Prof. Hoszowski) ' Az elkövetkezendő tematikai leltározási munkákba már most felvették a városi könyvek anyagának feldolgozását. Ugyancsak ezzel a témával foglalkozott a poznani levéltár kusztosza mgr. Mika is. aki az idei varsói módszertani konferencián előadást tartott falutörténeti anyag a XV-XVUl. századbeli Ppjznan városának városi könyveiben? cimmel Az előadó a saját maga által végzett forrásanyagkutatások alapján alaposan jellemezte a poznani*városi könyvekben lévő anyagot, amely rávilágít a város mellett lévő falvak gazdásági fejlődésének folyamatára/.. Tekintettel arra, hogy itt csupán á referátum megemlítésére szorítkozom, kizárólag csak azokat a következtetéseket veszem figyelembe, amelyekkel mgr. Mik,a lezárta fejtegetéseit. Mika javaslatai abban az alapvető követelményben jutnak kifejezésre, hogy a tematikai leltározást ki kell terjeszteni a városi könyvekben foglalt anyagra is tekintettel arra. hogy a bírósági és jószágigazgatói könyvek igen gazdag anyagot nyújtanak a város melletti falvak életére vonatkozó anyag kronológiája és tárgya szempontjából. Az efféle tipuáu könyvekben foglalt gazdag anyag alapján való kutatás jelentősen elősegitt á város mellett' falvak történetére és fejlődésére vonatkozó ismereteink megszerzését. Az előadó a szóbanforgó követelmény kiegészítéseképpen rámutatott arra, hogy a leltározás során az egész Lengyelországra kiterjedő összehasonlító tanulmányokat kell végezni. A szóbanforgó kérdés megtárgyalásával kapcsolatban kialakult vita azt a kérdést helyezte előtérbe, hogyan kell értelmezni a városi könyvekben lévő falutörténeti anyag leltározásának problémáját : vajon olyan tágabb értelemben vett anyagkeresésnek tekintendő-e/, mely kibővíti a paraszti lakosság életéről és viszonyairól alkotott képel ~ avagy csak szűkebb értelemben veendő, meghatározott város melletti falvak történetére vonatkozó anyag kiválasztására irányuljon? (Dr. ArTa,mowski. dr. Friedberg.) « A tágabb értelmezés mellett foglalt állást dr, Arlamowski is, felhiva a figyelmet a Przemysl város városi könyveiben található tematika különös sajátosságaira.^öutálott többek között az^sstályharc sűrűn előforduló kérdésére, amely legkorábban a város melletti íalvak területén kezdett jelentkezni, E konfliktus alapját a falunak a piaccal fennálló kapcsoltságában kell keresni, a külön240
