Levéltári Híradó, 5. (1955)

Levéltári Híradó, 5. (1955) 3–4. szám - A lengyel levéltárak falutörténeti anyagának anyagának tematikai leltározása / 224–239. o.

Á falu történetére vonatkozó nagyon változatos és gazdag anyagot tartalmazd egész levéltári anyag « mellőzve azokat a dokumentumokat, £mejyek a jelen leltározásnál nem vétetnek figyelembe -- á következő három csoportba nyert besorolást : A) A régi lengyelországi levéltári anyag - elsősorban a vár- és tartományi bíráskodási jegyzőkönyvek. B) A XIX. és XX. századi államigazgatás jiiVaialáhijikirátfti, a Szaniszló-korszak iratai. C) A* családi levéltárak". Ezeknek a csoportoknak mindegyike, különleges regesztázási módszert igényel. Az Útmutató áz emiitett egyes iralcsoportokra vonatkozólag ad utasítást. II. A. A vár- és tartományi bíráskodási Jegyzőkö n_yv Q k lg j _^á r og á_sj* Általános megjegyzések. Számbavéve á vár- és tartományi bíróságok jegyzőkönyveinek óriási számát, ameíy á levéltárakban meghaladja a 45 000 egységet. *» továbbá a falu történetére vonatkozólag bennük őrzött anyag változatosságát és különböző fontosságát - ebben a részben a re gesztázás munkája a tLibri relationum, oblatarum i manif$státionum? cjmüsorozatra korlátozódik. Bzen felül a XV. és XVI. században, amelyekben ugyanis nem fordulnak,elő a relatiók könyvei a fLibri i ns c r íp t io nu jaf cimü sorozatot kell tekintetne venni. A könyvek kiválasztásánál a sorrendnek az eredeti ügyintézés- szervezeti- elhelyezéssel kell egyeznie. A kísérleti leltározás eredményeire támaszkodva az Útmutató már eleve kimondja a másodrendű forrásanyag mellőzésének az elvét, amely elv kimondása egyrészt a falu fejlődési folyamatának szempontjából Jelentőséggel nem biró anyag tömeges volta, (mint pl. a sebeknek a megmutatása a várban), illetőleg az esetek szórványos volta miatt (mint pl. az ipar a falun) elkerülhetetlen. A leltározás részletes tematikája. A fenti elv alapján a leltározási munkálatokban a kísérletezési leltározások során kialakult következő tárgyi tematikát kell tekintetbe venni: 4« A falu bérbeadása. 2. Soltézségek vétele. 3. Falu-leltárak. . 4. A falu lokális szemrevételezése5. A falu ügyeível kapcsolatos királyi dekrétumok. 6. A falu és a Jobbágyok életére vonatkozó országgyűlési rendelkezések és határozatok. 7. A faluval kapcsolatos adóregestrumok és tarifák. 8. A falu életére vonatkozó adatokat tartalmazó végrendeletek. 9. A jobbágyok elnyomása a földesúr és a bérlő áltál. 40. A parasztok eladása főiddel vagy föld nélkül. 44. A parasztok ingatlanainak elfoglalása. 42. Sájátmagának Jobbágyságra való átadása43. A jobbágyság alól mentesítés. 44. A jobbágyok terhei : a) a parasztok kategóriái szerint, b) a birtokok kategóriái szerint, (királyi, nemesi, egyházi birtokok), ,c). a terhek kategóriái szerint (robot, adók, elöfogat, tizedek, subsidium charitativum), 45. Tiltakozások a katonai beszállásolások ellen a falu kárainak összeírásaiból. 46. A falu füstjeinek összeírása. 47. Jobbágy szökések. 48. A parasztokkal jobbágymódra való rendelkezések : a jobbágyok visszatartása, a Jobbágyok átköltöztetése, a jobbágyoknak nemes által történő megszőktetése. 226