Levéltári Híradó, 5. (1955)

Levéltári Híradó, 5. (1955) 3–4. szám - A lengyel levéltárak falutörténeti anyagának anyagának tematikai leltározása / 224–239. o.

egészitése elveinek elodázhatatlan kérdéseit. Á levéltári fond meghatározásának elveit te kutatómunkával kell kidolgozni, fi fond határainak, a íondképző meghatározásának kérdései különösen bonyolultak, tekintettel a hivatali átszervezésekre. Már régen közölni kellett volna az állami és hivatal? levéltárakban felgyülemlett mindazon gazdag tapasztalatokat, amelyek a dokumentum anyag selejtezésével, vagy a megőrzési határidőket is feltüntető lajstromok összeállításával és kezelésével kapcsolatosak. Rendkívül érdekes és eddig még kevéssé vizsgált kérdés á Szovjetunió állami levéltáraiban végzett tudományos^meto4ikáJ munkaiatok különböző formáinak (módszertani konzultációk, módszertani kabinetek, módszertani értekezletek stb.) kérdése. Gyengén dolgozták ki eddig a szovjet korszak dokumentumainak kiadási módszertanát, ez a tény pedig károsan befolyásolja a szükséges forrásoknak a tudományosa forgalomba való bevitelét. Mindezekkel a kérdésekkel a * Moszkvai Állami Történeti Levéltári Intézet Munkái-inak foglalkoznia kell. A Moszkvai Állami Történeti Levéltári Intézetnek és speciális katedráinak sokkal gyorsabb ütemben kell folytatniok a szovjet levéltártan megoldatlan kérdéseinek kidolgozását. A LBNGYgL LEVÉLTÁRAK FALUTÖRTÉNBTl_ ANYACÁWAKTEMATIKAI LELTÁROZÁSA^ UT MUTAT Ú a falu történetére vonatkozó levéltári anyag leltározásához I. A leltározás célja és feladata: A lengyel levéltári gyűjteményeket magukban foglaló tematikai útmutatók kidolgozásának keretében sor kerül a falu történetére vonatkozó anyag leltározására. A népi demokratikus Lengyelország levéltárai egyik központi feladatuknak tekintik a dolgozó nép életére, s harcaira vonatkozó dokumentumanyaguk minél részletesebb és alaposabb tematikai feltárását. E tematikai leltározás néven folyó munka módszereit Ember Győző lengyelországi tanulmányújáról készült beszámolója ismerteti (Levéltári Híradó '1954. 3-4. sz. 37-38 1.}. E munkák közül időben első a lengyel munkásmozgalomra vonatkozó levéltári anyag a fordulat éve után azonnal megkezdődött feltárása volt, mély az 4940-50. év folyamán 7595 leltári lapon meg is történt. Az anyag legnagyobb és legértékesebb része a varsói Régi Iratok Főlevéltára, a krákói és a 4odzi Vajdasági Állami Levéltár irataiból került elő. Egyedül e levéltárak öszszesen kb. 4800 leltári lapot készttettek. E munkálatok befejezése után az Állami Levéltárak Főigazgatósága javaslatára az Állami Levéltárak 4954-ben a lengyelországi falvak történetére vonatkozó levéltári anyag tematikai leltározását kezdték még- A munka első fázisában a vár- és tartományi (lengyelül: grodsfci és ziemski) bíráskodási könyvekben lévő anyagok feltárására irányult. 4954, első néhány hónapjában a Régi Iratok Főlevéltárban próbaleltározást végeztek : ennek eredményeképpen készült el a leltározásra vonatkozó első munkautasitás, amely részletesen meghatározta a kutatások tematikáját és a leltári lapok elkészítésének módszerét. Ezeknek alapján a munkát minden levéltárra kiterjesztették, még az olyanokra is, melyekben vár- és tartományi bíráskodási könyvek nem is Voltak találhatók. $z utóbbiakba átmenetüeg egész könyvsorozatokat küldtek azokból a levéltárakból, amelyek a folyamatban lévó* kutatáshoz megfelelő forrásanyaggál rendelkeztek. A levéltárakban a munkával naponta 4 órán keresztül minden latinul tudó tudományos dolgozó foglalkozott. A leltározás ezenkívül a délutáni órákbán is folyt, csak hogy a tudomány számár^ a munkálat eredményei mielőbb hozzáférhetők legyenek. 4954 végéig 4036 kötet könyv átnézése alapján 68 tudományos dolgozó bevonásával 47 263 leltári lap készült el. A Régi Iratok Főlevéltára. a krakói és a poznani Vajdasági Állami Levéltárak egymagukban 36 dolgozó bevonásával összesen kb. 44 000 lapot készttettek 460 kötet átnézésével. A föltári lapok 224