Levéltári Híradó, 5. (1955)
Levéltári Híradó, 5. (1955) 3–4. szám - Stebelsky Ádám: A lengyel levéltárak III. módszertani konferenciája / 213–218. o.
St$belski Ádám A LENGYEL LEVÉLTÁRAK III. MÓDSZERTANI K0NFÉJ{£NC1ÁJA (Kvártiálnik Historyczny 1955. 250-256. 1.) Éz év január havának első felében zajlott le Varsóban az Állami Levéltárák Főigazgatósága, által megszervezett III. levéltári módszeres konferencia. A konferencián a központi és vajdasági levéltárak több mint száz tudományos dolgozója veU részt, valamint több, a Levéltárak Főigazgatósága alá tartozó hálózaton kivüi eső egyéb olyan levéltár dolgozója, mint a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága Történeti Osztályának Levéltára, a Központi Hadi Levéltár, a Külügyminisztérium Levéltára. Egye$ üléseken resztvettek a Levéltári tanács tágjai és más történészek is. A konferencia feladata, azoknak a kérdéseknek megvitatása volt, amelyek a levéltárakban folyó munkák során mint különösen sürgős és fontos elméleti és gyakorlati problémák merültek fel. B problémák olyan feladatokból adódtak, amelyek az iratanyagnak a levéltári őrizetbe való vétele előtt történő biztonságban tartásával, szétválasztásával rendszerezésével vagy a levéltárakban folyó rendezésével, nyilvántartásba vételével, vágy annak a levéltári szolgálat dolgozói által a tudományos kutatások számára publikáció utján való hozzáférhetővé tételével kapcsolatban hárultak a levéltárakra. A problémák megvitatásának anyagi bázisát különféle irodákból származó és érdemüket tekintve különféle jellegű állagok, ugy mint különböző rangfokozatú állami hatóságok és hivatalok (vajdasági és helyi hivatalok, nemzeti tanácsok) valamint biróságok ügyiratai, gazdasági (hitei-, ipari és szövetkezeti) és társadalmi (Lengyel Hazafiak Szövetsége, Paraszti Önsegély-Szövetség^ intézmények aktái, valamint sajátos dokumentációs tevékenységi formára és működésre (kartográfiai és technikai dokumentáció) vonatkozó ügyiratok és levéltári anyag alkották. Végül, ha a vita során s,zóbakerült akták eredetének időhatárát nézzük, akkor ugy az irodákban és az irattárakban folyamatosan növekedő aktaállagok, mint a megszűnt szervek aktái főleg a kapitalizmus korából valók voltak. A referátumoknak és vitáknak ez a széles tematikai és tárgyi köre a konferenciának kétféle jelleget adott. Meghatározott levéltári fondok és problémák ismerői számára alkalmat nyújtott tapasztalataik és nézeteik eleven kicserélésére, E tapasztalat- és nézetkicse,relés, célja vitatételek, követelmények vagy javaslatok meghozatala, felvetése volt. De a konferencia egyúttal oktató konferencia is volt olyanok számára, akiknek - nem lévén azok specialisták az egyes megvitatott szakterületeken - lehetőséget nyújtott, hogy ismereteiket a levéltártudomány és levéltárismeret terén kiszélesítsék. Érdemes ezt mint pozitív tényt aláhúzni. A konferenciát három, általános jellegű tájékoztató referátum vezette be. H. Aítman az Állami Levéltárak főigazgatója összefoglaló képben ábrázolta azokat a változásokat és eredményeket, amelyeket számunkra a Lengyel Népi Köztársaság tiz éve hozott. Ez a referátum jó bevezetés volt a tanácskozás egészéhez. A levéltári területen elért eredményeket M. BieUn'ska igazgatónő vázolta fel *A levéltári szolgálat tiz éve* cimü beszámolójában. Gyors mobilizációja a levéltáraknak és azt követően azok fokozatos megsokszorosodása és az Állami Levéltárak Főigazgatósága alá tartozó A fordításban az állag és íond kifejezések egymás mellett szerepeltetése nem véletlenül történt. iFond* kifejezéssel a lengyel izasób* szót fordítottuk, ami a lengyel terminológia szerint *íond, - azaz egész levéltár, 111. a levéltár meghatározott részének tartalma*. ~ tehát általánosabb értelmű.. (Az Állami Levéltári Fond kifejezésben is Izasób* szerepel) - Ullagf kifejezéssel viszont a lengyel *zespol-t szót fordttjuk. ami a lengyel tériőfiiológia szerint a«record, fond (csehül), fonds d'archives, Aktenbestand, Archivkörper, arhivnüj fond* kifejezésekkel egyenértékű, azaz • a szó legáltalánosabb értelmében az iroda terméke, - olyan szerves egész, amelyre a hivatalok, intézmények vagy személyek tevékenysége folytán keletkezett, s levéltárba átvett iratok felépülnek* (Bachulski A. - Konarski K., - Volfí A.: Lengyel levéltári terminológiai szótár - Varszava -1952.) (Szerk.) 213