Levéltári Híradó, 5. (1955)

Levéltári Híradó, 5. (1955) 1–2. szám - VITA - Hírek / 192–194. o.

HÍREK A KÉSZ0LÖ LEVÉLTÁRI TÖRVÉNY A LOK által elkészített tervezetén^a novemberi levéltárvezetői konferencia hozzászólásai számos hasznos kiegészítést és megjegyzést adtak. Ezeknek feldolgozására és a tőrvénytervezet átalakítására Ember Győző az Országos Levéltár vezetője vállalkozott. Az általa elkészíteti új tervezetet az Országos levéltár pártszervezete - kiindulva abból, hogy a konferencián számos fontos kérdés megvitatására nem volt idő -december legelején egy ákttvaértekezlet elé terjesztette. Az értekezletre meghívták a Budapesten működő levéltárak dolgozóinak egy részét s ezeken kívül néhány a levéltárügy iránt érdeklődő külső elvtársai. A tervezetei hozzászólás végett megküldték néhány vidéki levélíárvezetőnek is. A több napon át tartó értekezlet a tervezeten pontról-pontra végighaladt, miközben nem égy pont körül érdekes vitákra került sor. E viták egyik legfőbb tanulsága az kell legyen, hogy ideje mielőbb módszeresen végigtárgyalni a magyar levéltárügy valamennyi elvi jelentőségű problémáját és bennük állást kell foglalnunk. A vita ugyanis éppen ezen a vonalon számos bizonytalanságra mutatott rá, melyek a levéltár feladatainak körvonalazásánál szinte minden vonatkozásban megfigyelhetők voltak. E.nnek ellenére a vita, egészében pozitív képet rajzolt a levéltári dolgozók igényességéről és fejlődőképességéről: a széleskörű érdeklődés a problémák iráni és az őszinte igyekezel azok minél színvonalasabb megoldására minden bizonytalanság és hiányosság ellenére is megbízható alapjává válhat levéltárügyünk továbbfejlesztésének, s a megnővekedeü igényekhez való alkalmazásának. Az aktívaértekezlet hozzászólásai nyomán a törvénytervezet számos vonatkozásban tovább bővült. '+ + + ÖRÖMMELKÖSZÖNTJOK a Magyar Munkásmozgalmi Intézet Értesítőjének az év elején -megjelent első számát, A szám bevezetőjében az Értesítő feladatainak körvonalazását olvashatjuk. * Mindenekelőtt rendszeresen be akarunk számolni a munkásmozgalom történetét kutató munka helyzetéről, eredményeiről, egyes kérdéseiről. A sajtóban és a folyóiratokban már eddig is több, a magyar munkásmozgalom történetével foglalkozó tanulmány és cikk jelent meg. Az a véleményünk, hogy ezeken kívül szükség van egyes fontos - bár az olvasók szűkebb körét érdeklő - előadások, esetleg tanulmányok vagy tanulmányrészletek, munkásmozgalmi visszaemlékezések, szerkesztőségi viták, könyvismertetések közlésére is. Azt szeretnénk, ha az Értesítő hasábjain egyes kérdésekről, á közölt cikkekről, dokumentumokról, Intézetünk munkájáról olvasóink hozzászólása nyomán értékes viták bontakoznának ki. Ez jelentősen elősegítené a munkásmozgalom történetének feltárását és kidolgozását. Értesítőnkben olyan dokumentumokat, olyan visszaemlékezéseket közlünk, amelyek eddig még nem kerültek nyilvánosságra. Nemcsak a Magyar Munkásmozgalmi Intézet munkájának egyes kérdéseiről fogunk beszámolni, hanem ismertetni akarjuk a Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban, valamint a kapitalista országokban folyó munkásmozgalom-történeti kutatások eredményeit is. Bibliográfiai rovatunkba^ rendszeresen közöljük a külföldi sajtóban m,egjeient, magyar munkásmozgalomra vonatkozó könyv* és tanulmány ismertetéseket, a magyar munkásmozgalom történetére vonatkozó könyvek bibliográfiáját, könyvtárunk folyóirat-repertóriumát. Számot adunk könyvtárunk új szerzeményeiről iá Mindez - véleményünk szerint - elő fogja segíteni a, munkásmozgalom történetével foglalkozó kutatók munkáját. Intézetünk múzeum^ sokan ismerik. A ;aűzeumok építésével és fejlesztésével foglalkozó cikkek mgg fogják világítani a múzeumi munka egyes kérdéseit. Munkánk során arra törekszünk, hogy Értesítőnk pártunk ideológiai harcait, az új szakasa magvalósításának politikáját szolgálja. Vitába akarunk szállni nemcsak a történelemkutá.tásban, hanem a társadalmi élet más területem is fellépő olyan helytelen nézetekkel, amelyek a munkásmozgalom történetének kérdéseivel kapcsolatosak.» A most megjelent első szám gazdag tartálma valóban megfelel ennek & széles programnak. Különösen kiemeiendők a hosszabb cikkek, köztük Kálmán Endre illegális és legális kommunista pártmunka a 30-as évek elején Magyarországon* c. pártfőiskolai eiőadásrészlete. Antal Ferenc volt miskolci partizán Visszaemlékezései, á szovjet társadalom történetének periodizációjáról Berhira *&>