Levéltári Híradó, 5. (1955)

Levéltári Híradó, 5. (1955) 1–2. szám - VITA - Vörös Károly: Helyes vagy helytelen a csoportszámos iratkezelési rendszer? / 177–179. o.

zulása, hogy ez lerakásakor már a köztudatban egészen más Jelleggel szerepel. Ilyen jelenségek pedig államapparátusunk főleg alsó és középfokán még mindig, megfigyelhetők. Ilyen körülmények között tehát, mikor az ügykörök sem tiszták s amellett előreláthatatlan, hogy az elintézés során a közbeékelt fórumok nagy száma miatt az egyes ügy profillá hogyan fog tovább torzulni, az iktatással végeredményben egy mozzanatban történő irattározás nemhogy elő­, segítené az ügyintézés gyorsaságát, de az esetek nagy részében éppen ellenkező eredményt ér el. Az így előálló nehézségeken pedig a legjobban begyakorolt kezelő személyzet sem segíthet, mivel a baj gyökere nem az ő munkájukban leledzik. (Ami persze nem Jelentheti azt, hogy az ügykezelés konkrét munkáját - mint azt Szásái elvtárs cikke tanúsága szerint nagyon helyesen teszi - még ez esetekben is ne a legmesszebbmenőén Igyekezzünk megjavítani.) Elejtendő tejiát a csoportszámos vagy általában & tárgyi csoportokba iktató iktatási rendszer? Korántsem; - meg kell találni azonban a módját annak, hogy hogyan és mikor lehet alkalmazni. Ala­pos ós beható elemzés után kell megállapítani mikor vannak valamely szervnek olyan tiszta és éies profilú ügykörei, melynél már ez az iratkezelési rend valóban segíti az ügyintézést. Elsősorban a szakigazgatási szerveknél találhatunk erre példákat, mint ahogy pl. már a polgári korban is a pénz* ügyigazgatás apparátusa bírta él legjobban és legzavartalanabbul a tárgyilag tagolt iratkezelést. A további esetekben meg kell vizsgálni, milyen módon biztosítható az ügykörök éles elválasztása és az ügyek profiljának a közbeeső szerveknél is tisztán való megőrzése. Amennyiben ez megoldható, a megoldás után alkalmazni lehet a csoportszámos iktatást; - amennyiben nem : más módszere­ket kell alkalmazni. Példaként ott állhat előttünk a szovjet ügykezelés, melyben szintén a szervek jellegétől függően használnak többféle típusú iratkezelést. A kérdéshez még e nyomokon elindulva sok mindent lehetne hozzászólni. (Gazdasági és állami apparátus struktúrájának s ügyintézésének különféle eltéréseit egy külön tanulmányban kellene ismer­tetni.) Mondanivalónk lényegét azonban. - hogy t. i. a csoportszámos iratkezelés még eszményi álla­potokat feltételezve is csupán bizonyos esetekben válik be, nálunk pedig, ahol előfeltételei nem egy vonatkozásban még nincsenek biztosítva használatát nem kell erőltetni - úgy véljük, ha nem is a legszabatosább modorban, de elég világosan sikerült elmondani. 179

Next

/
Thumbnails
Contents