Levéltári Híradó, 4. (1954)
Levéltári Híradó, 4. (1954) 1–2. szám - A Szovjetunió állami levéltári fondjába tartozó dokumentumok alapvető közlési szabályai / 5–26. o.
40. A dokumentum szerzője által kiaagyott,J vagy olvashatatlanná tett és az értelem szerint, vagy más források alapján helyre nem állitható szövegrészeket, valamint az elolvashatatlan részeket három gondolatjellel kall jelölni és lábjegyzetben kell közölni a megmaradt, vagy elolvasható betűket és megjelölni a kimaradt vagy elolvashatatlan szövegrész megközelítő nagyságát /a betűk, szavak, sorok száma/ 0 Példáuls f[ét szó kihuzvao Megmaradt! —b— a M * 41o A szövegnek olyan szavait, amelyeket elolvashatatlan irásuk miatt többféleképpen lehet olvasni, lábjegyzetekkel kell ellátni és ezekben fel kell tüntetni az összes lehetséges olvasatokato 42o Amennyiben az Ügyviteli jellegű dokumentum szövegében olyan szerkesztői jellegű javitások és beszúrások vannak amelyeket a dokumentum készítője vagy kiadmányozója e zkozö t /szavak felcserélése, szavak törlése, szavak beszúrása, stb./ f a végleges, ar< irat kibocsátója által elfogadott szöveget kell alapul venni, és a fenti stilisztikai, vagy nyelvtani javításokat nem kell lábjegyzetben feltüntetni; viszont a szöveg olyan javításait, amelyek megváltoztatják értelmét, lábjegyzetben kell feltüntetni, az eredeti szöveg közlésével. 43* Történelmileg fontos dokumentumok és irodalmi müvek közlésénél a dokumentum szerzője által, valamint más személyek átal eszközölt szerkesztői jellegű javításokról és beszúrásokról meg kell emlékezni a lábjegyzetben Példáulj "Ezután kihúzott rész következik"<> "Ezdfci három /négy,öt/ kihúzott szó következik, amelyeket nem lehet elolvasni." "Eredetileg a következő szöveg volts*.** "Széket és ezeket a szavakat kihúzták, majd utóbb ez és ez ismét beleirta.*! "Széket és ezeket a szavakat vörös tintával irta be valaki a sorok közé". 44Ó Különösen bonyolult összetételű szövegeknél ahelyett, hogy lábjegy- ' zetben utalnánk a szerkesztői munkára, külön szövegkritikai jegyzeteket kell lkéazitefidt * amelyekben fel kell fektetni a szerzőnek, vagy a szerkesztőnek .• á dokumentum szövegén végzett egész munkájának menetét. A szövegkritikai jegyzeteket a kiadvány végén kell elhelyezni. 45• A dokumentumban található, történelmi szempontból figyelemreméltó aláhúzásokat ritkított szedéssel kell jelölni és erre az archeográfia előszóban utalni kell. Különösen figyelemreméltó esetekben lábjegyzetben ke 1 megjelölni, kitől szármizik'áz aláhuzá <> Például. "Ezeket és ezeket a szavakat Io Péter húzta alá." 469 A dokumentum lapszéli jegyzeteit és megjegyzéseit, ha azok nem a szokásos ügyviteli jellegűek és nem az egész dokumentumra vonatkoznak, ábjegyzetben kell feltüntetni, lehetőleg megjelölve, kitől származik a széljegyzet, megjegyzés. % Annak megjelölésére, hogy melyik mondatnál található a széljegyzet, vagy megjegyzés, a lábjegyzetekben idézni k 11 az illető mondat első és utolsó szagait, amelyek kózé három pontot kell tenni• Például; "Az utóbbiak ... aggodalmasak" bekezdés mellett Görcs kov külügyminiszter Írásával a következő széljegyzet talá-lhatój "Ezt szem előtt kell tartani".
