Levéltári Híradó, 4. (1954)
Levéltári Híradó, 4. (1954) 1–2. szám - TANULMÁNYOK, CIKKEK - Oltvai Ferenc: Mezőgazdasági termelőszövetkezetek iratkezelése és irataik nyilvántartása / 90–101. o.
- 95 ~ ^6/ vásárolt /beérkezett/ készletek nyilvántartási könyvébe is be kell vezetni* *V Földkönyv s Ebben a könyvben tartják nyilván a termelőszövetkezet közös müvelése alatt álló összes területének adatait, függetlenül attól, hogy az kinek a tulajdonában van* Az egyes földterületek mellett bevezetik az ingatlan tkv«-i betétszámát, helyrajzi számát, területét stb. Feltüntetik mindegyik földterület mellett az ingatlan tulajdonosának a nevét is. A földkönyvek adataiból végzik el a földjáradék kiszámítását* A nagyobb értékű és hosszú élettartamú termelési eszközöket, amelyek az ismétlődő termelési folyamatokban huzamosabb időn át vesznek részt, és felhasználásuk egész időtartama alatt használati alakjukat változatlanul megtartják az 18/ állóeszközök nyilvántartásába vezetik be* A felsorolt nyilvántartások fajtái általában, csak tájékozásul szolgálnak, ezek úgyszólván minden tsz.~nél feltalálhatók Ezeken kivül még sokféle nyilvántartás lehetséges aszerint, hogy a tsz.- milyen jellegű és fejlettségű gazdálkodást folytat, A tsz.-ek termelése állandóan fejlődik, változik. Az általunk megvizsgált tsz.-ek termelési jellegzetessége általában mezőgazdasági, állattartó jellegű volt. Tehát olyan, mint jelenleg a tsz.-ek túlnyomó többsége* A tsz. feladata általában a mezőgazdasági termékek minél nagyobb mennyiségben és minél job.b minőségben való termelése, a legfejlettebb agrotechnika alkalmazása mellett. Ez a törekvés a tsz.-ek termelési tevékenységében állandó változást, fejlődést jelent, aminek megfelelően változnak a nyilvántartási iratfajták. Az általunk vizsgált tsz.-ek termelési jellege is változik. A földművelő, állattenyésztő jellegmellett, amelyen belül is volt változás, amennyiben változott a növényféleség, az állatfajták, - térnek át a lakosság bővebb, jobb, változatosabb ellátását célzó termeivények létrehozására, mint a zöldség, gyümölcs stb. termelésére. Ezért, céltalan és felesleges még egy adott időpontban is a különféle nyilvántartások fajtáinak felsorolása. A termelőüzem iratainak nyilvántartása és levéltári őrizetbevétele utáni ténykedésnél az a lényeges, hogy a szerv funkcióját ismerjük meg és annak megfelelő iratféleségeket keressünk a szervek termelő munkájának tervezése, különösen pedig szervezése és ellenőrzése során létrejövő nyilvántartások nagy tömegében. III. A tsZo-ek könyvelési rendszere és iratai» fentebb utaltunk arra, hogy a termelést, a ierv teljesítését a .tsz.-n#k ellenőrizni kell, ennek érdekében feljegyzéseket végeznek* A feljegyzéseket bizonyos szabályok betartása mellett végzik, ezek a rendszerbe foglalt feljegyzések képezik a kön yvelést , amelynek kiindulási alapja a mérleg és a leltár. A könyvelés vezetése pedig a bizonylatok alapján történik. Ismerjük meg rendeltetésüket, a » A leltár. A mérleg egyes tótelei pénzértékben vannak kifejezve és az egyes mérlegtételek nem nyújtanak felvilágosítást arra vonatkozólag, hogy a mérleg valamely tétele milyen részekből tevődik össze. Ebből következik, hogy ha az egyes mérlegtételek pénzértékét akarjuk megtudni,, le kell menni a legkisebb részletekig, amelyek mennyiségét külön-külön kell. kimutatásba foglalni és, ha a mennyiséget szorozzuk a megállapított egységárral, meg tudjuk állapítani a pénzértéket. 3zeket[ Összeadva, megkapjuk az egyes mérlegtételek pénzértékét. Ez az eljárás a leltározás, a készült kimutatás a leltár. A leltárakat együtt kezelik á mérleggel, - zárszáraadással, rendszerint a többi iratféleségtői' elkülönítve* b. Az anyagi helyzetről időnkint, .de az. év végén mindig mérleget készítenek, vagyis olyan r'kéííoldsiu kimutatást, amely meghatározott napra a&
