Levéltári Híradó, 4. (1954)
Levéltári Híradó, 4. (1954) 1–2. szám - TANULMÁNYOK, CIKKEK - Oltvai Ferenc: Mezőgazdasági termelőszövetkezetek iratkezelése és irataik nyilvántartása / 90–101. o.
L 90 Oltvai Ferencs MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZET EK IRATKEZELÉSE , ÉS IRATAIK NYILYÁHTA RTÁSA A modern ipar és mezőgazdaság, a fejlett technikai eszközöknek, technológiai eljárásoknak, munkaszervezési módszereknek és differenciált termelési ágaknak bonyolult egységeo Az ezekben való alapos tájékozódás általában szinte lehetetlen« Nekünk levéltárosoknak azonban széles politeehni kai látókört, a modern termelésben való tájékozódási képességet is meg kell szereznünk azért 9 hogy a reánk bizott levéltári érdekeket minél alaposabban tudjuk képviselni* A politechnikai ismeretek tartalmának meghatározásánál épen ezért a gépesitett, üzemi termelés /akár ipari, akár mezőgazdasá£*/ alapjainak megismertetéséről beszélünko A termelés alapjainak fogalomkörében bennünket főleg a termelés tervezése, szervezése és ellenőrzésének alapelemei kell, hogy érdekeljenek,, A termelés alapjának felsorolt alapelemei ugyanis akár ipari, akár mezőgazdasági termelésről van szó, megfelelő és többé-kevésbbé azonos jellegű iratféleség létrehozásában jelentkeznek* Akármilyen modern ipari, vagy mezőgazdasági termelő-üzem iratanyagával találkozunk, abban megtaláljuk a felsorolt termelési alapelemeknek megfelelő iratanyagot* Következéskép, ha meg akarjuk ismerni ezeknek a szerveknek iratanyagát, ezeknek a termelési alapelemeknek megfelelő anyagot keresünk, melyet ennek megfelelően kell rendszereznünke A rendszerezés fogalma ebben az esetben az anyag létrejötte körülményeinek megismerésén és az annak megfelelő rendezésén tulmenőleg magában foglalja az anyaggal kapcsolatos valamennyi további munkafázist is* az anyag leltározását, nyilvántartását, sőt selejtezésének elvi és gyakorlati szempontjait is° A levéltáros tehát, ha átveszi, rendezi, leltározza, a kutatás előmozdítása céljából megismeri, sőt az átvétel előtt nyilvántartja a termelő üzemek iratanyagát, hogy helyes és megfelelő képe legyen az iratanyagról, kénytélen a szerv tevékenységével legalább abban a mértékben megismerkedni, amennyire azt a rendszerezéshez és eligazodáshoz fűződő érdekek megkövetelik* Kell, hogy a levéltáros tudjon olvasni és eligazodni a termelő üzemek iratanyagában, hiszen csak igy tud felvilágosítást adni tudományos kutatóknak, csak igy tud bekapcsolódni a népgazdaság megsegítésére Irányuló munkába*, /adatok közlése stb^/ S mivel az ehhez szükséges ismeretek terén még jelentős hiányosságaink vannak a cikkünkben azt tűztük ki célul, hogy a mezőgazdasági termelés egyik ágával, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek iratanyagával - legalább a levéltári munkához szükséges mértékben - fogunk foglalkoznia Termelőszövetkezeti iratanyagot a fennálló rendelkezések folytán /még a megszűnt tsz-ek iratanyaga sincs levéltári kezelésben/ nem őrzünk, - jelentkezik azonban az anyag megismerésének igénye a nyilvántartási és iratvédelmi munkánkban^ Ez a tény azonban nem jelenti azt, hogy ne foglalkozzunk ezzel a kérdéssel b Ha már ismerjük az anyagot, annál könnyebb lesz azt a levéltárban kezelnünk* Iratvédelmi szempontból is jelentkezik az ügy. Ha ismerjük az anyag, létige jöttének körülményeit,a ;fontosabb és megőrzésre érdemes iratfojtáit, könnyebben tudunk az anyag megőrzése és kezelése ügyében intézkedni* Ismertetésemben azt a módszert követtem, hogy az iratféleség megnevezésénél azok fontosságát, létrejöttük körülményeit és célját vázolom, hogy ezáltal jussunk el a mezőgazdasági társasgazdálkodási üzem termelésének megismeréséhez is e Az iratféleségek nevének felsorolásából még nem tudnánk azok értékére, szerepére, fontosságára következtetni, amint ezaz egyszerű kezelésű iratanyagnál általában fennálló Az iratféleségek létre-
