Levéltári Híradó, 4. (1954)

Levéltári Híradó, 4. (1954) 1–2. szám - TANULMÁNYOK, CIKKEK - Párdányi Miklós: Az abszolutizmuskori jogszolgáltatási szervezetről / 77–83. o.

minden főtörvényszék székhelyén telekkönyvi igazgatóságokatállitottak fel, élükön a telekkönyvi igazgatóval (Gru&#achs~Birigent) 1855 júliusától kezdve ezeket a főtörvényszéki elnök elnöksége alá helyezték, de működésükben továbbra is külön hivatalok maradtak a telekkönyvi igagató (1853 júliusától német nevén Gruaábuchs Director) közvetlen vezéésével. £ telekkönyvi igazgatóságok (Gr randbuohs-Direot ion-ok) irányitása alatt nagy létszámú személyzet végezte a helyszini munkálatokat. A kerületeket számos kisebb körzetre osztva, egy-egy vezető biztost (oberleitender Oomissar) biztak meg a helyszini munkával, aki több segéderővel járt községről-közsógre e célból* A telekkönyvi munkálatok, az ötvenes évek első felében annyira előrehaladtak, hogy 1855-ben már sor kerülhetett a telekkönyvek közzétételére és a telekkönyvi eljárásra vonatkzó alapvető rendeletek kiadására• Az 1855 dec. 15-i telekkönyvi rendtartás az abszolutimus korának legmaradandóbb rendelkezése volt, amelyet később a magyar jogrendszer is fenntartott. Még ezt megelőzőleg, 1855 július 20-án kelt osztrák igaságügyminiszteri rendelet kijelölte a telekkönyv-ügy intézésére hivatott szervezet kereteit. B rendelet - szemben az 1849 évi szabályozássál, mely a telekkönyvi teendőket a járásbíróságokhoz utalta, külön birói jellegű szervek? telekkönyvi tanácsok (Grundbuchs-Senat-ok) felállítását rendeli el, mellettük megfelelő telekkönyvi hivatallal, mely a telekkönyvi adminisztrációt végzi, mig a telekkönyvi vonatkozású birói teendőket első fokon e tanácsok látják el. E telekkönyvi tanácsokat a birói szervezettel szoros kapcsolatban állitottak fel, többnyire törvényszékek mellett (lehetőleg a törvényszéki elnök, esetleg a törvényszék egy más, birói tagjának vezetésével), de létesültek telekkönyvi tanácsok egyes járásbíróságok mellett is. Felügyelet tekintetében e tanácsok, illetőleg irodák közvetlenül a telekkönyvi igazgatóságoknak voltak alárendelve, a tanácsok által hozott birói határozatokkal szemben azonban a főtörvényszékek, illetőleg a legfőbb törvényszék volt a fellebbviteli fórum, fí telekkönyvi hatóságok az előkészitő helyszinelési munkák befejezésének üteme szerint 1856-tól kezdve helyenként különböző időpontokban kezdték meg működésüket. Tolt olyan telekkönyvi tanács, illetőleg hivatal, amely*csak az abszolutizmus utolsó Iveiben- (vagy egyáltalában nem) indult meg. A telekkönyvi igazgatóságok egy része viszont - olyan kerüiatekben, ahol a helyszinelési munkák nagyrészt befejeződtek, s igy ezek irányitfeára külön-hivatal már nem volt szükséges - még az abszolutizmus bukása előtt beleolvadt magának az illető főtörvényszéknek szervezetébe s igy mint külön hivatal megszűnt. . ÚRBÉRI BIRÓSJOOK Az általános jogszolgáltatási szervezet mellett különálló helyzetet foglalt el az abszolutizmus rendszerében az úrbéri biráskodáss az úrbériség megszüntetése következtében a volt jobbágyok és volt földesurak közt felmerülő viszonyok rendezésére felállitott állami szervezet. Az 1848 évi magyar törvényhozás elvileg megszüntette a urbérÍ3éget, de - a szabadságharc tragikus befejezése miatt - ennek kivitelezése az idegen uralomra maradt. A feladat nehézségei soké késleltették az erre vonatkozó részletes szabályozást? az 1853 évi márc. 2-i úrbéri pátens kiadását, amely az úrbérrendezés keresztülvitelére kialakítandó szervezetet is felállította. A feladat tulajdonképpen az általános igazgatás körébe vágott volna, de előrelátható lévén, hogy az uralkodó osztály és volt jobbágyai közötti ellentétek számos jogvitára fognak alkalmat adni, a pátens ugy oldotta meg a szervezet problémáját, hogy egy külön birósági szervezetet állitott fel az úrbéri ügyek rendezésére, amelyet paritásos ál'apon felerész-