Levéltári Híradó, 4. (1954)

Levéltári Híradó, 4. (1954) 1–2. szám - TANULMÁNYOK, CIKKEK - Komjáthy Miklós: A középkori archeográfia néhány kérdéséhez / 65–69. o.

tett közssé /47-70olo/ Borsa regesztázási útmutatója kétségtelenül a legjobb eligazítást adja a középkori oklevelek kivonatolását végző kutatóknak, le 9 mint a fentebbi összehasonlításból is kitűnik? legfőbb cél ját 9 azt nevezetesem

P hogy egységes alapot teremtsen minden ujabb sagesztás kiadvány számára? sajnos? nem érte el

c Ennek oka elsősorban a*, hogy a re* gesztakiadványok az oklevelekben szereplő személy- és helyneveknek apró-, lékos közlésével túllépték volna a számukra engedélyezett kereteket<, De oka lehet az is

p hogy Borsa szabályzatának ebben a kívánalmában az elmúlt korszak történetírásának egy olyan szempontját érezhették® amelyet / a népiség- és településtörténeti szempontot/ ma élesen birálnako Persze^ annak

f; amit Borsa kivan?, nagy hasznát venné a nyelvtörténet ia

0 Ha azonban mindezt az igényt ki akarná elégíteni egy e fajta kiadvány

9 amelyet vele szemben joggal tárnasztj&at-nakc valóban olyannak kellene lennie? amilyennek Borsa is jellemzi as ideális középkori oklevélpublikációt

0 Ez első felében betűhíven közölné az öklevélszövegeket? második felében a kiadott oklevelek fényképmásolataito így

f persze, belátható időn belül csak elenyészően kis töredékét tudnók kiadatlan okleveles anyagunknak publikálnlo Anyagi lehetőségeink nemosak a facsímílés közlést

P de a csonkitatlan szövegeket adó publikációt sem engedik mego Nincs más megoldás

9 mint az okleveleket rövid tartalmi kivonatok

r regeszták formájában kiadni

0 Minden tudományos igényt még a teljes szövegű kiadványok sem elégítenek ki

? még kevésbbé a regesztaáako Nagyon fontos tehát megállapítani azokat a szabályokat? amelyek szerint az oklevelek regesztázása. történjéko Ami az oklevelek külső jegyeit, nyelvétg, Írásmódját, a személy- és helyneveknek a regesztában való repró* dukáláBát illeti^ Borsa útmutatójának idevágó előírásait feltétlenül alapul kellene elfogadnia minden regesztakészitőneko Az oklevél érdemi feluolgozása^ tartalmának összefoglalása pedig nagyjából azok szerint a szempontok szerint történhetnék? amelyeket a XIVo századi parasztságtörténeti kutató munka számára Székely György állitott össze s amelyeket Kumorovitz, is mértékül fogadott el regesztáinak írásakoro £z a szempontjegyzék birtőkés gazdálkodástörténetig valamint a földesúr és jobbágy viszonyára és a termelőeszközökre vonatkozó adatok kijegyzését kívánja elsősorban az öklévé lkiyonatok készitőjétőlc A Kumorovitz által részletesen felsorolt, Székely-féle szempontok máris gazdagítják^ tartalmában bővítik a regesztának Borsától adott tömör meghatározását /"A regeszta az oklevél tartalmának fogalmazásilag kerek egészet alkotó kivonata"

0 iofto 52olo/ Mind Székely, mind Borsa jegyzéke természetesen? tovább bővíthető és nyilvánvalóan, tovább is bővül a tudomány haladásával és a kutatási igények növekedésével o ' Ismételten'is hadd szögezzem les mai körülményeink között a regesztás forma a legcélravezetőbb

0 Annak ellenére? hogy a kutatás számtalan igényét ez a forma? természetesen? nem elégítheti kioKülönösen nem az ujabban szép eredményekkel jelentkező stílustörténeti vizsgálódásokat• Be nincs oly ága tudományunknak? amely ne venné nagyobb hasznát a teljes szövegű publikációnakb Addig is azonban? amíg ez az ideális lehetőség megnyílik előttünk? minden erőnkkel a regesztás kiadványok tökéletesítésén és egységesítésén kell munkálkodnunk

0 Ehhez immár nemcsak a polgári történetírás, kiadványai és Borsa regesztázási szabályzata? hanem Mályusz és Kumorovitz mintaszerű kötetei is alapul szolgálhatnak^ Kumorovitz uj? eddig ismeretlen anyagban igen gazdag regesztakötetébői egy, kis ismertetés keretében még ízelítőt adni is nehézo Legyen szabad a Századok megjelenés előtt álló számában a kiadványról irt kritikámra hivatkoznomo Ottani tallózásomat csupán azzal az aprólékos felsorolással szeretném kiegészíteni, amelyben maga az összeállító igyekezett regesztakötetének tartalmát pontosabban meghatároznia "Oklevéltani és jogi