Levéltári Híradó, 4. (1954)

Levéltári Híradó, 4. (1954) 1–2. szám - TANULMÁNYOK, CIKKEK - Friedberg, M.: A történeti forráskiadványok kérdése / 46–64. o.

- 55 Ugy vélem, hogy a kiadói munka most ismertetett lefolyása felöleli annak teljességét^ magában foglalja az összes munkafázisokat» Nyilvánvaló^, hogy ez egy általános séma és a fel nem sorolt munkaszakaszok sorrendjét nem lehet mereven kezelni, így például a kiadásra vonatkozó elvek megállapítását harmadik munkafázisként ismertettem, tekintettel arra, hogy logikusan kapcsolódik az első és második szakaszhoz

9 bár a gyakorlatban gyakran előfordulj hogy a querenáa elvégzése előtt /ido 4opontot/ nem kell véglegesen megállapítani

9 hogy a kiadványnak valamennyi anyagotp avagy csak a válogatott anyagot kell felölelnie; itt még nem lényeges^ hogy teljes szöveget fog-e nyujtani

9 avagy csak kivonatokat, illetve regesztákato Hvileg a kiadói tervet felülről kell világosan megfconstruálnij a kutatás eredménye ettől függetlenül váratlan meglepetéseket is hozhat § amelyek a terr módosítását vonhatják maguk utáno további megjegyzés; a forráskiadvány sajt© alá rendezése során nem kell minden esetben az összes felsorolt munkafázisoknak kifejezetten kirajzolódniuk^ Egyes forráskiadványok közrebocsátásánál a kutatás a munkák összességének igen tekintélyes részét teszi ki /például az oklevélgyűjteményekhez szükséges anyaggyűjtés/, más esetekben de faot© el is marad; ilyen eset például az

P amikor bírósági könyvek kiadásáról van szó valamely jól megőrzött állagból« Ugyanez vonatkozik a források autentikusaágának és a fennmaradt anyag kölcsönös kapcsolatainak kutatására

0 Bgyes forráskiadványoknál nincs is szükség hosszabb utánjárásra^, más kiadványoknál viszont sok évi tanulmányra van szükségo l

e A k,'.i adványtémája© A forrásanyag közrebocsátása ma már másképpen néz ki

9 mint régen<> Az első eltérés abban van

s hogy bizonyos fokig megváltozott a kiádványuközrebocsátását kezdeményező gzeméj^o Bár a kiadványok publikálása régebben is főleg a tudományos társulatok feladatát képezte, számos kiadvány közrebocsátásának kezdeményezése rendszerint kiváló tudósok részerői történt, tekintettel arra, hogy az adott' kiadvány tematikailag rendszerint egybeesett kutatómunkajukkái« Ez a helyzet ma megváltozott annak következményeképpen, hogy a kezdeményezést az egyes tudományos központok vették kezükbe,, és a kiadói politikát egységes tervre épitik fel© Ma az a törekvés érvényesül a kiadványok terén, hogy mindenekelőtt alapvető forrásokat publikáljanak é-s a kiadványban teljes mértékben kimerítsék azt az anyagot, amely kiadásra érdemes

0 Az efféle kiadói tervek tisztázásának kellő tájékozottságra kell támaszkodnia, szem előtt tartva, hogy milyen értéket képvisel a közrebocsátott anyag a levéltári állag teljessége^, illetve az adott kérdésre vonatkozó anyag teljessége szempontjábólo Lezárult tehát elvileg az egyes, kutatók által.esetleg felkutatott töredékek .közrebocsátásának xdeje, amely annyira jellemezte a XIX* század utolsó éveito Bbben az időben ugyanis nem egyszer, publikáltak olyan anyagokat

9 amelyek teljesen elszakadta^ az állagoktól s olyan anyagikat 9 amelyeket nem azonosítottako illetve tévesen jelöltek meg, nem tájékozódva provenienciájuk felől 54/

0 A kiadvány témájának meghatározása nem egyszer a forrásanyag fajtájától és terjedelmétől függő A legújabb kor forrásmunkái gyakran olyan nagy számban fordulnak elő

9 hogy nincs is szükség a teljes anyag közzétételére és. csupán a legfontosabb iratok kiválasztására kell ügyelni* A kiadó előtt olykor felmerül, a publikáció témája összeszoritásának kérdése, de kedvező feltétélek mellett ezt az Összezsugorított témát ismét ki lehet bővitenio Példaként szolgálhat a Koseiusko-ra vonatkozó iratokból készült kiadványok története

0 A Lengyel Ismeretakadémia már az első világháború előtt megkezdte a Koscius

ko-felk

elésre vonatkozó iratok publikálásának előkészítését^ 1918-ban SzoA'skenázi és fl

0 Drwonkowski feldolgozásában megjelent az első két kötet, amelyek azonban csak az Ideiglenes Kormány jegyzőkönyveit és naplóit és a Legfelsőbb Nemzeti Tanács jegyzőkönyveit és naplóit fog^ lalták magukban, ami az anyagnak csak egy részét képezi

0 Később azonban