Levéltári Híradó, 4. (1954)

Levéltári Híradó, 4. (1954) 3–4. szám - Egy francia vélemény a selejtezés kérdéséhez / 155–160. o.

Az állami levél tárak, mint a legközvetlenebb és legMtCieseblfe de« kimaentumanyag őrzőhelyei, mint őrzőhelyei a népünk által t&ptaaelai fejlődés során szerzett gazdasági

P társadalmi és politikai tapasztalatoknak* a történetkatatife munkája révén ttrectaéayesen sselgáXhatják az uj kultúra létrehozásáért vivőtt haroot és hazánk fúrtémtm eddig tisstásat!U& kér** . ^ déseinsk megoldását • .SEBU \. ... '.*--•,' A XX»század elejétől fogva különös en rohamosan mssnóvekedett isjat*** termelés méretei a levéltári munkák minden fonalán világszerte uj mg mj feladatokat jelentenek? a levéltárak számára* A levéltárakba áramig arep~ pánt tömegű iratanyaggal együtt uj mg uj problémák is jelentkeznek? a káderképzés szempontjainak bővtiése vonalán ez éppen ugy érezhető* mint például levéltári adatszolgáltatás nj típusai felé való tapegatádzáseJfe* han és a könyvtári dokumentációval azonos alapelvi probl#matika felvei &=> désében* *» Be mindezen problémák talán legégstŐeMke & legközvetlenebbül jelentkező, .a levéltárak férőhelyével ée as archiválható anyag mennyiség gével kápcsolőde" selejtezési probléma* Az újonnan megnövekedett levéltári • feladatok között e kérdés egyre hatalmasabb jelentőséghez jut 8 ahogy a szervek köre

9 s az irat mennyisége egyre nö

9 mgy nő most már nemcsak az eddig elsősorban érdekelt irattárosok? hanem az eddig e kérdésektől bizonyos fokig ment levéltárosok gondja ls« Hiszen saját tudományos lelkiismeretének parancsára egyre fokozottabn figyelmet kell fordítania most már nemcsak a levéltárban lévő? hanem a még szervelméi lévői sőt a ^ság mmke»gszületendő iratanyagra is* A szervek csupán ügyviteli szempontjai • éppen a múlt tapasztalatai alapján m ma már egrre kevésbM tekinthetők elégségesnek a legtágabb értelemben vett dokumentáeiés mosaka igényeinek is eléget tenni akaró" levéltáros számára* A selejtezés problémája igy minden eddiginél élesebben mereul fel világszerte! a kérdések megoldására mindenfelől ujabb és ujabb javaslatok hangzanak el* ^zek közül különös figyelmet érdemelnek a francia levéltár egyik jelentős személyiségének, Eober Henri BautíezMoak az Arohives Hatie*nales levéltárosának éppen e tárgyban legújabban irt sorai* üPavaly megje** lent "Szempontok az iratok selejtesőséhes* ciraü cikke /x/ iratselejtezést tekinti a levéltártudomány kulcskérdés éneke Slmendja* h^gy mig a XIX«sss>» zad levéltárosa elsősorban a belső levéltári feladatok elvé gzé sere./raagN» őrzés, rendezés, leltározás stb*/ szorítkozott és a külső munka területén megelégedett a szervek által már átselejtezett iratok átvételével, addig a két háború közötti korszak levéltárosa már elébe megy az iratoknak, megköveteli -> és csaknem mindenütt - meg is szerzi a köz-> és egyéb szervek irat«* tárai fölötti felügyelet jogát

ö Ezzel együtt változnak meg a levéltárosképzésnek a régi rendszer szerinti szigorúan történészi képzésen túlnövő igé** nyei is* A Cikk szerzője ezt az átalakulást lényeges eseménynek tekinti, mert mint irja, "a levéltári feladatok a világ legtöbb országában passzi| vákből aktivákká.váltak", vagyis a levéltaros elismerteti, hogy egyedül ő dönthet a selejtezések kérdésében és a selejtezést foglalkozása legfőbb ——————!•«•—m 'I III H P—«—W Ilii *7^ Bautier, Rober-»Henrii Triages et éliminations des documents d'archives* ABCD 1953*9osz* •' • '.