Levéltári Híradó, 4. (1954)

Levéltári Híradó, 4. (1954) 3–4. szám - Oltvai Ferenc: Levéltári kiállításokról / 123–131. o.

138 A kiállítás látogatottságát "biztositanunk kellé Fel kell hívnunk rá a sajtó* és a helyi hírszolgálat utján a közönség figyelmét

c Szólaltassuk meg a látogatókat és vegyük tekintette biráló megjegyzéseiket külözhetjük a csoportos látogatások szervezését sem» Ezt a tanács oktatási, vagy népművelési osztályai az iskolák és az üzemek, hivatalok kulturfelélősei utján végzik* Ügyelnünk kell, hogy egy-egy csoportban 20-25 főnél több látogatóval n* foglalkozzunk• A kiállításon vezetnünk kell a látogatókat, az élőadásnak a látogatók fejlettségi fokához kell igazodnia. Készítsünk fényképet ugy a megnyitásról, mint magáról a kiállításról * Csatoljuk ezeket jelentéseinkhez, drizzük meg a kiállitáson alkalmazott feliratok szövegét is. Ajánlatos, ha a kiállítások megrendezésében nemcsak a magunk munkájára támaszkodunk - kérjünk tanácsot és anyagot más levéltáraktól , különösen azoktól, amelyek már foglalkoztak a kérdéssel 9 Bizalommal fordulhatunk az Országos Levéltárhoz és a Magyar Munkásmozgalmi Intézethez, valamint a fővárosi országos jellegű gyűjtemények dolgozóihoz is. Szén az utón bővíthet jük a kiállítás %iyagát és tehetjük azt vonzóbbáa Xisérjük figyelemmel a levéltárban dolgoz^ kutatók munkájának erecteényeit és használjuk fel közreműködésüket. Készülő kiállításainkat ismertessük meg helyi szakemberekkel, •' pedagógusokkal és más levéltárak dolgozóival is. "Rendezhetünk állandóbb jellegű és időszakonkinti, alkalmi kiállításokat. Jellegüket az alkalom és a tárgyuk határozza meg. .illanóbb jellegű kiállítások közé soroljuk a várostörténeti kiállításokat, amelyek a város történetét, fejlődését ölelik fel. Rendszerint a muzeumok kiállításaival kapcsolatosak. Az anyag kiválasztása igen nehéz feladat. Mi az, ami döntően fontos egy-egy helység történetében? Szt nemcsak az események, d© a rendel* kezesre állő iratanyag és az egyéb tárgyi emlékek döntik el. Az időszakos kiállítások rendszerint évfordulók körül csoportosul^ nak. A megye, vagy a város haladó egyéniségeit politikusok, költők

? művészek, irók köré* Intézmények körésmínt a szinház, iskolák, kórházak? egyesületek^ az üzemek és gyárak - a nemzet életében is döntő jelentőségű események, mint a felszabadulás* a szabadságharc, természeti csalások, a város alapítása, ujjáépülések, települések stb» A különös $s a vidékre jellemző termelési ágak fejlődése, valamint különleges alkalmak - mint amilyen a bürokrácia ellenes harc stb««- alkalmat adnak* a hely történetének és a megemlékezés időszerűsége ismeretének birtokában* kiállítás rendezésére. Mindezek önálló és túlnyomórészt levéltári jellegű kiállítások, A kiállitások tárgyára nézve nem adható általános éTvéia^v. ós mindenki számára értékesíthető útmutatás* A helyi irodalom tanulmányozása egyrészt, az évfordulókról készült összeállítások másrészt támaszt adnak ebben a tekintetben. A kiállitások technikai berendezésében egyik legfőbb elv az, hogy a kiállításnak külsőleg is kedvező benyomást kell keltenie. Az iratokat sima, * vagy menedékes asztalra, vagy felnyitható fedelű tárlókba helyezhetjük. Az asztallapon szines papirost, vagy vásznat helyezünk el. Kedvező szinek a kék világos árnyalatai és a világos barna, amelyek az irat szinével szemben biztosítják az irat kiemelését-. Az iratot üveglappal borit juk le, az asztallap teljes nagyságában. Ugyanezt a kedvező hatást érhetjük el az iratnak a falra való elhelyezésével • Az üveglapot keret nélkül is felerősíthetjük néhány szöggel. A tárlóban való elhelyezésnél, miután kizárólag iratok elhelyezéséibe szolgáló menedékes tetejű tárlóink korlátozott számban vannak, arra kell ügyelni, hogy az irat az üveglap alatt közel legyen elhelyezve. Kedvezőbb az iratnak asztallapon üveg alatt való elhelyezése. Az asztallapon való el-