Levéltári Híradó, 4. (1954)

Levéltári Híradó, 4. (1954) 3–4. szám - Oltvai Ferenc: Levéltári kiállításokról / 123–131. o.

- 126 anyagának gyűjtésében a marxizmus-leninizmust alkotó módon kell alkalmaznunk© Ki kell küszöbölni mindenféle dogmaiizmust $ felesleges idézgetásrl* töreked*jünk klasszikusaink szellemében feltárni a magyar történeti fejlődést, abban megyénk, városunk fejlődésének sajátosságait, bonyolult menetét ©Különösképp ügyelnünk kell az elvi elmélyültség fokozására, ennek során kerülnünk kell a sematikus ábrázolást, az egyszerű tényközlést, az empirikus módszer alkalmazását * A kiállítás megrendezése, az anyagnak ezen az utón való közreadása politikai tevékenység is, Teljes elvi és gyakorlati, technikai felkészültséget kiváh, amelyet maguaban és a dolgozók segítségével fejleszthetünk* A kiállítás során ki kell emelni a tömegek alkotó, teremtő tevékenységét a viszonylag békés korszakokban is

e Tudnunk kell, hogy nemcsak a forradalmi mozgalmak, az ugrások ass érdekesek* .B^-^egy személy köré osoportosuló kiállításnál viszont arra ksll ügyelni, Ssogy személyi kultusz hibájába ne essünk* IJ*i* itt a tömegek leszűkített történelmi szerepe egyben az egyén mértéktelen kiemelésére vezethet* "A nép a történelem alkotója!" A történelmi materializmusnak ez az általános tétele minden időre és korszakra vonatkozik* A nép alkotó szerepe azonban mm egyfoimán érvényesült a különböző történelmi korszakokban* A kiállításokon törekednünk kell a múlt és a jelen kapcsolatának bemutatására is« Ez pedig akkor lesz sikeres, ha nem felületi hasonlóságon alapuló azonosságra utalunk, hanem a meglévő történeti összefüggéseket hozzuk felszínre, s a történelmi folyamatok lényeges kapcsolatait ragadjuk meg dialektikus módszerrel és materialista szemlélettel* Szilárd elvi alapra kell tehát helyeznünk a kiállitást megelőző kutatómunkát minden vonatkozásban* Ügyelnünk kell arra is, hogy szilára összefüggést teremtsünk az esemény, személy vagy intézmény története és a k>r általános története között, a munkásosztály harci feladatai között, mert különben önmagukban elszigetelten állnak, nem kapnak megfelelő magyarázatot az egyes iratok, jelentőségük nem mutatkozik meg kellőképp* A kiállításon nem a földtől, környezettől, társadalomtól elszakított tárgyakat teszünk ki, hanem azok tartalma mögött érzékeltetnünk kell a valóságot, amelyben születtek, amely, ha megváltozott is, ma is jelen van, csak meg kell mutatni* így a távolabbi, mint a közelebbi múltnak jelenünkkel való kapcsolatiba hozása adja meg a kiállitás értelmét* A kiállítások tárgykörére nézve* Személyek és intézmények köré fonódó, haladó hagyományaink minden megyében, városban önként kínálkoznak* A haladó hagyományok alatt nemcsak forradalmi hagyományokat értünk, nemcsak az a pozitivj a társadalom dialektikus fejlődése, nemcsak forradalmi mozgalmakból áll, hanem azokat megelőzi a mennyiség fokozatos növekedése, amely egj bizonyos fokon tul minőségbe csap át* Igen fontos a Hox'thy=korszak történetének> még inkább a felszabadulás utáni fejlődésünk történetének megismerése* A Horthy-korszakban igyekezzünk a kapitalista embernyomoritó rendszer bemutatására* A felszabadulás utáni időszakban jelenünk építőmunkája adja az alkalmas témát* Kiállításokat a levéltár saját anyagából önállóan, vagy más intézmény anyagával kiegészítve, vagy azt segitve rendezhet* Eddigi tapasztalataink azt mutatták, hogy a csak levéltári anyagból rendezett kiállitás nem vonzó* Nemcsak a külső formára gondolunk, hanem a tartalomra is* A múlt meg^ ismerésének lehetősége kizárólag a levéltár anyagából •» korlátozott* Helyesebb, ha egyéb tárgyi emlékekkel egészítjük ki az anyagot* így teljesebb és igazabb a múlt ábrázolása, amellett a szemlélő figyelmét is.jobban le tudja kötni* Tarosainkban mindenütt vannak muzeumok, könyvtárak, azok anyagával karöltve tehetjük kiállításainkat sikeresebbé. Az iratnak «- az irat tartalminak meggyőzőbb az ereje, mégis ha egyéb tárgyi emlék is van mellette, még