Levéltári Híradó, 4. (1954)
Levéltári Híradó, 4. (1954) 3–4. szám - Oltvai Ferenc: Levéltári kiállításokról / 123–131. o.
124 skáláját t amelyek a történeti tudat elmélyíté sorol mozgósítanak a jelem és a jövő feladatainak minél sikeresebb végrehajtására* Iratok k&áll&táaa té*^ hát nem öncélból történik. Az íratok kiállításával nem osupám tényközlást kell végeznénk* A feladat itt is, mint a történetírásban és a töriéaefctanitásban általában* a dolgozók történeti tudatának fejlesztése* Bat a tu^ datot a materialista világnézet kell, hogy áthassa és az iratok bemutatása csak a jelenségek történelmi materialista szemléleti módjának széleskörű és egyben magasabb színvonalú propagálása jegyében történhet* levéltári iratokat a polgári korszakban is állítottak ki* A kiállítás,, sok magukon viselték a polgári, történetírás jellegzetes vonásait* 1&iág©s$/ hogy a burzsoázia érdekéinek szolgálatában, a kiállítás •> ugyanagy$ miát a& ^élvonalbeli** történetírás - a üsipitalista társadalom objektív törvényeit igyekezett elrejteni * melyekből a kapitalizmus elkerülhet et lem bukása köret*kezik* Sz is oka, hogy az újkori fejlődés folyamatát elrejtve, a kiállitásokén elsősorban a régit feszegetik* Aaisasyiben a levéltár®sok$ történészeik ujabbkor! iratokat is mertek kiállítani, azt a burzsoá«femdális rend képviselőinek és alkotásainak dicsőítésére tették* Például felhozhatjuk az 189&* évi ezredéves országos kiállítás történelmi osoportja által létesített ki<~ állítást, amelyen az anyagot a "nemzeti fejlődés egyes szakaszainak asgfe^ leÍŐ w következő nyol© időszak szerint osztották bei & * 2* A honfoglallás és a vezérek kora, Szent Istvánig* II, gisent Istvántál az írpádházi királyok kihaltáig* III* A veggresnázbelí királyok /hazánk fénykorai Nagy Lajos,Hunyadiak/ a noháosi vészig* - « I?* A moháosi vésztől /a török hddoltság kora/ a törökök kiűzéséig* Tf» A^ ujabbkor, a nyugati befolyások uralouira jutásáig /ítákóozi/ 17©©«175Q. tL« A nyugati befolyások kora, gr*Széohényí István felléptéig /Í79G«lS25/» VII* Nemzeti fátodülés, szabadsághare, az alkotmány visszaállítása* /1825-1867./ VIII* A legujabbkor, alkotmányos élet, a kiaá Ijikoronásás jubileumáig* /1867-1§92»/ " Ebben a beosztásban feltűnő I867* ünneplése, w az alkotmány visszaállít &asa es az "alkotmányos élet 11 bemutatása* Elsikkadnak ebben a ko:gsÉakbe~ osztásban még a polgári történetírás által feldolgozott Moseti függetlenség gi hareók is* Nyilvánvaló, hogy a kiállítások eélja aa uralkodóosztály &*» tömjénezése és a dinasztia előtti hajbókolás volt* Nem találtak itt helyet a mélyebb társadalmi mozgalmak még a korábbi századokból sem* f'iszont köi-» ponti helyet találtak itt az uralkodók által a nemessé$aek adott diplomák, amelyekben a millenium korának feudális-burzsoá uralkodó osztálya helyzetének múltbeli igazolását találta meg* /L*s AZ 1896«iki Ezredéves Országos Kiállítás Közleményei* 4•szám* 1893«ánnius_7f/ . . . Az Országos levéltárnak 1882*óta volt egy 88 darabra terjedő állandó jellegű oklevélkiállitása* Az uj épületben is szerveztek kiállítást, amelyet 1930-ban nyitottak meg* A kiállításnál, amint azt a katalógus előszava mondjas "Elsősorban nem a szaktudósok, hanem a magyar történelemben már tájékozott, müveit közönség szempont jaira*** 1 ' voltak figyelemnél* ölyen iratokat tettek közszemlére, melyek tartalmuknál fogva valamely fontosabb törté« nelmi eseménnyel, vagy személlyel voltak Összefüggésben, vagy az iratok külső formájánál fogva tarthattak számot az érdeklődésre* Kifejezésre juttatták a célt is* amelyet a magyar történelem iránt való érdeklődésnek és a fennmaradt irott emlékek megbecsülése fokozásában jelöltek meg 0 Az állandó kiállításon 160 oklevelet mutattak be. Az 1849»ntáni időszakból viszont esak
