Levéltári Híradó, 4. (1954)
Levéltári Híradó, 4. (1954) 3–4. szám - Takáts Endre: A helytörténetkutatás a Német Demokratikus Köztársaságban és hazánkban / 112–123. o.
<=» 1.21 f" Persze - amint a NDK levéltárosainak fentebb ismertetett közleményei is hangsúlyozzák - megfelelő publikációs lehetőségekről is kellene gon-dosjtocfcij, akár országos > akár tájegységenként megfelenő tudományos folyó» iratok forradjabar» A helytörténeti kutatás megszervezéséhez es&k ídeiglenea kisegítő eszköz és megoldás az ilyen tárgyú közleménymek a Üelyi napi sajtóba való ut&lása* Erre már Í869~ben kísérletet tett Márki Sándor, amikor a Századok hasábjain a vidéki lapokhoz fordult, hogy helytörténeti eikkek leköz légével az ilyen tárgyú kutatásokat-mozdítsák elő* léglegemn el nem döntött kérdések megvitatása tudományos igényli folyóiratba való* De ki vállalja ennek a nevelő-liányité munkásak feladatát? -Tuissa, ho^ ez a legnehezebb kérdési Az 1949**"ben újjáalakított Akadémia talán nam fog ewei foglalkozni - legfeljebb elvi síkon* Azonban az ugyanakkor újjáéledt Hagyar Történelmi Társulat már elsőrendű módon nyújthatna segiiislgnt ebben a kérdésben* Ha a Századok hasábjain figyeljük a krónikátt antljek a áársulat működéséről beszámolnak, azt látjuk, hogy 1950~b«3Lwég meglehetős eredménnyel és eréllyel folyt a vidéki szervezkedés, amelynek éppen az lett volna a feladata, hogy a vidéki történetírókat összefogja é& nevelje* -JSs^ 2 * alakult az Alföld Csoport Szegeden és a Keletmagyarországi Csoport Debrecenben« Kijelölték a dunántúli és az északmagyarországi szervezők némelyéi is* 1951^ben csak a vidéki kutatók "megmozdulásáról* 1 tesz már említést a beszámold és inkább a meghirdetett pályázatok eredményessége felett eszmélkedik * Ezután n@n igen olvasunk ujabb fejleményekről* Mintha egy kissé ellanyhult volna a kezdeti lendület vagy talán a fontossági sorrend nem engedi egyelőre az ezzel való" alaposabb foglalkozást* A most megszervezett fára** dalom és Természettudományi Ismereteket Terjesztő Társulattól is várunk e vonalon bizonyos kezdeményezéseket* , A Levéltárak Országos Központja sem igen tett érdemlegeset ezírányban* Még azt sem tudtuk elérni, hogy kimondottan levéltári^szakaai vonalon kijelöltessük a helytörténeti feladatok tervezetét, amelynek megoldására - a dolog teaaaészetéből kifolyólag - elsősorban a vidéki levéltárosok fennének alkalmasak* Gondolok itt elsősorban a közigazgatástörténet igen hiányzó részlet** munkáira, amelyeket el k&ll végeznünk, hogy a majdan megoldandó ismertető leltározást megnyugtatóan és a tudományos igényelaiek .megfelelően Tégrehajthassuk* Hogy meiBiyire szükséges és hiányzó munkáról van itt szőj, elégsége® felütnünk l&aber Qyőssőí Az újkori magyar közigazgatás történet® oimü könyvit« A harmineadigazgatás, _a városi és megyei adóigazgatás, az acolsa és repartitio beszedése, a vármegyei igazgatás sok eddig ismeretlen részlete és mozzanata, a városi önkormányzat kifejlődése stb** hogy csak ugy találomra soroljunk fel egynéhányat - mind kutatásokra, részletmunkákra szoruló fejezeteket társsak elénk* Stíber Győző könyvének csaknem minden lapján ismétlődik a kifej esés s.-?Bst ©ág nem tudjtik% vagy 4l erre a részletkutatásnak kell adatokat szolgáltatnia", vagy "egyelőre osak a. hiányos és elhagyott vázlattal kell megelégednünk" stb« Igazat kell adnunk teljes mértékben Ember Qtjoz6 megállapításának, amely a.fentieket igy foglalja összes ***a közigazgatástörténeti érdeklődés különösen a "ú. lág~ háború éta egyre erősödik*,» de ha áttekintünk az eddigi mTBüxúáxíjeken $ mag kell állapi tanunk, hogy nemosak nagyon kivéset tudunk, hanem még azzal sem vágyasak tisztában., hogy mi az, amit meg kellene ismernünk." felteszem a kérdést, lehet ezek után tétlenül maradnunk? Nem kelléne«e a LO^-nak megállapítania, mik lennének ezirányban az elsődleges helytör~ téneti feladatok s nem kellene-e tervezésébe évekre rmnően belekaltexlálnia f h<W a rendelkezésre álló "vidéki" /nem akarom mondani, hogy minden izében teljesen felkészült/ levéltáros-^rdáv&X mit lehetne ezekből a ielsdatokból
