Levéltári Híradó, 4. (1954)
Levéltári Híradó, 4. (1954) 3–4. szám - Kopasz Gábor: Baja város levéltárának rendezése / 77–87. o.
megfelelően szolgálni a történetírás érdekelte Ez a rend legyen az anyag természetéből adódó szerves rend* A levéltári renden ne lássék mozaikszerüsége A rendezés ne legyen ötletszerű f hanem az eredeti texmészetes rend kialakítására törekedjék. Meg kell találni azokat a történeti hatéerőket* amelyek az iratanyagot létrehozták és ahogyan létrehozták* Amikor a "belső rend helyreállításával végeztünk, ^iolsó teendőként az anyaiak külső* vagy esztétikai rendezése következik* mintaallványozása. A hajai városi levéltári anyag előbbi fejezetben leirt módszeres felállításának részletezése maradéktalanul osak a bajai anyagra illik rá* Minden thj* városnak megvolt ugyan az az öt irányú tevékenysége* ami szerint öt főcsoportunkat kialakítottuk* de részleteiben városonként különbözhet egymástól az iratanyag* A különbözőséget meghatározhatja maga a várostörténet, a hivataltörténet, az ügykezelés története, a levéltári anyag kisebb-nagyobb hiányossága és sok más förülmény* ami mind befolyásolhatja a thj .városi iratanyag mennyiségét, korát, milyenségét* Sok volt sz.kir., majd thj.város levéltári anyagát kellene ismerni ahhoz, hogy olyan rendezési sémát állíthassunk fel, amely minden városi levéltár rendezésénél használható* Ennek a problémának általános megoldását tehát csak meg akarjuk közelíteni az alábbiakban* Az általunk ismert városi levéltárak közül vesszük Baja, Beszterce és Székesfehérvár városok anyagát, amely városoknak levéltára iratmennyiség, kor* belső jelleg és iratkezelési méd tekintetébea erősen különbözik egymástői és ezek levéltári sendjéből, ezek Összeolvasztásából kísérelünk m*>g egy olyan rendezési sémát adni, amely lehetőleg minden thá .városi levéltár rendezésénél használhat 0 legyen. Mind a három város levéltári anyaga rendezés szempontjából jellemző és érdekes* Jaja 1862-ig - a török utáni 50 évet kivéve - földesúri város volt, azután szabad mezőváros és csak 1873-től thj. város* Iratanyaga csak a XVIII.század elejétől kezdődik és a XIX.század első feléig erősen hiányos. Polgármesteri hivatalának iratkeselése különbözik a másik két városétól /kutfős iratkezelés, osztályiktatás/* Levéltári rendje természetes* Beszterce levéltári anyaga a XIII.század elejétől kezdődik közel 700 db mohácsi vész előtti oklevele van. Hégi sz.kir.város volt, levéltári rendje a főcsoportok kialakításában mesterséges /x/, részleteiben inkább természetesnek mondható* Székesfehérvár a legrégibb sz.kir*városunk. Életében földesúri korszak nem volt. Levéltári anyagából, ami legértékesebb lenne, a középkori és török hódoltság alatti rész~niányzik, de 1688-től iratanyaga lényeges részeiben teljes. Levéltári rendje természetes. A három város levéltári anyagára figyelemmel ugy állítottuk össze az általános rendezési sémát, hogy a thj .városi apparátus működésének megfelelően Meghagytuk az öt, illetve - a vegyes sorozatokkal együtt - a hat főcsoportra való természetes tagolást. Hangsúlyoszuk, hogy ez a felosztás /x/ A nagyszebeni városi és szász nemzeti levéltár mintájára az egész levéltári anyagot négy főcsoportra osztóttákt I. oklevelek, II. akták, III. jegyzőkönyvek, IV. számadások.
