Levéltári Híradó, 4. (1954)
Levéltári Híradó, 4. (1954) 3–4. szám - Kopasz Gábor: Baja város levéltárának rendezése / 77–87. o.
- 77 Kopasz Gábor: BAJA VÍBQS LEVéLTJRaNAK BENBBZÉSB Rövid várostörténet * Baja legrégibb története iveretlenségbe vész 0 Van olyan feltevés, hogy határában római telephely volt* A várostél délre, Vaskút község irányában, avar eredetű sáncra akadtak és némelyek a város nevét Baján avar vezérrel hozzák kapcsolatba* A honfoglaló magyarok egyik főfoglalkozása a halászat lévén, minden valószínűség szerint ezt a vázrajzilag kedvező helyet, ahol Baja fekszik, hamar megszállták* A XIII„századbeli okleveleink már emiitik, mint possessiÓt.Nevét első földesuraitó}, a Bajaiakr& vehette. A Bajaiak kihalása után a Czobor család birtoka lett. A török alatt kisebb közigazgatási székhely, nahije volt és mint ilyen a szegedi szandzsákságba és a budai begler-bégségbe tartozott. A töfök alatt magyar lakossága elmenekült. A török uralom Baján 1687-ben ért véget. A török után Baja a királyi kincstár birtoka lett. I,Lipót 1696ban szabadalmazott mezővárossá /oppidum/ tette, a Lipóttól kapott szabadságjogokat III.Károly 1714-ben megerősítette és oklevélben kiiályi mezővárosnak nevezi /oppidum regium/. A várost 1727-ben a hozzátartozó összes pusztákkal együtt visszakapja a Czobor család. Az utolsó Czobor 1747-ben Vajai Lászlónak és Orczy Lőrlheznek adja el a bajai uradalmat, miután már nekik 1741-tan elzálogosította. 1750-ben Grassalkovich Antal birtokába jut. A Grassalkovichok a főtéren, a volt bajai vár helyén építették fel családi kastélyukat,amelynek átépibésévef létesült később a mai városi tanácsház épülete. A Grassalkovichok alatt az 1714-íévi privilégiumot érvénytelenitették, s ettől kezdve a város és földesura közötti viszonyt szerződés szabályozta. 1830-ben a bajai birtok Viczai Károly, majd hat év múlva Zichy Félix tulajdonába került, akitől a város 1862-ben 722 ezer forinton megváltotta,, magát. 1840-ben az egész várost tűzvész pusztította el, de rövid idő alatt a Felső-Bácskának ismét ipari és kereskedelmi gócpontja lett. Híresek és látogatottak voltak vásárai. Amíg a viziut volt a fő közlekedési mód, az egész környék forgalma Baján összpontosult. 1858-ban kivették a járás igazgatási hatásköre alól, önkormányzati joggal ruházták fel és a kormányszék közvetlen hatósága alá rendelték* 1866-ban kérte a sz.kir.városok sorába val felvételét, de csak az 1873sXI.t.c* alapján lett thj.várossá** A múlt század közepe táján Bajához csatolták a vele már akkor teljesen összeépült két közsógetí Istvánmegyét és Szentjánost; 1931-ben pedig Bajaszentistván pestmegyei községet egyesitették vele. 1918.november 13tól 1921.augusztus 20-ig szerb megszállása alatt volt a város. 1921-től 1950-ig,néhányóves megszakítást kivéve, Bács-Bodrog megye székhelye volt. .1 ' mJi IMIIIII m\mmmmmm~mi i •* •• ,m ••»—mmmtmn imiw > i nmiii imiuaiiiin, IM».»» II I» I IIW II .H»IIH)I I I—••!•• kopasz élvtárs cikkében legfőbb tanulságnak a városi levéltárak egységes szempontú rendezésével kapcsolatos problémák /tipizálás stb./ felvetését tartjuk. - éppen ezért a cikk a levéltár történetére vonatkozó részeit kívánatosan keskeny szedéssel megkülönböztetve ismertetjük. A tipizálás -itt felvetett megoldásával kapcsolatban várjuk a hozzászólásokat, és esetleges ellenvetéseket, ellenjavaslatokát, /Szerk*/
