Levéltári Híradó, 4. (1954)

Levéltári Híradó, 4. (1954) 3–4. szám - Varga Endre: A Novus Ordo: II. József jogszolgáltatási rendszere / 48–61. o.

-59 is alkalmazni kényszerültek, de az végig mesterségeden átültetett, gyülilt idegen képződmény maradt, ami, a rendszer megdőlóaévei, gyorsan eltűnt, az egykorú magyar büntetőjogra nem gyakorolt befolyást* Hozzá kell tenni, hogy kevés intézkedés tette olyan népszerűtlenné József uralmát, mint éppen büntetőjoga* S ez nemcsak a nemesség körében mutatkozott meg, mely az osztálykülönbséget nem ismerő, testi büntetést, kényszermunkát nemesre, parasztra egyformán kiszabd, sőt bizonyos esetekben a nemesség elvesztését is kimondd uj büntető tőrvényben kiváltságainak lábbal taposását látta, lianem a lakos-* ság széles rétegeiben is* Híáfca tiltotta el József a kiapadót s a halálbüntetést, hiába csökkentette a hdhérok számát - esak a kerületi táblák mellett hagyva meg egyegy ilyen állást a rabok bélyegzésére - az egész Magyarországon, ahol azelőtt minden megyénele, városnak, pallosjoga földesúrnak volt hóhéra « összesen 5n re* A halálbüntetés eltörlése nem a rendszer népszerűségét, esak a rablók számát és vakmerőségét növelte, akik, főleg a keleti és déli megyékben, népes bandákba rex6áre

f a közbiztonságot egészen hihetetlen mértékig felborították* A fosztogatások, gyilkosságok teljesen bizonytalanná tették a közlekedést sőt már kint a földeken a szántóvetők élete sem volt tőlük biztonságban* A helyi hatóságok ereje elégtelennek bizonyult a rablócsapatokkal szemben, melyek egy alkalomnál /Arad megyében/ magát az alispánt, a megyei hatóság fejét is foglyulejtették* A osászár végül is, mint láttuk, kénytelen volt el veit feladva a statáriumot elrendelni* A halálbüntetés eltörlését igy senki Sem fogta fel annak humanitárius oldaláról, sőt az uj törvény egyébként rideg, kegyetlen rendszabályai, az aránytalanul súlyos börtön-4s botbüntetéser , a kényszermunka, főleg az embertelen hajóv©ntatás /Magyarországon eddig szokatlan uj büntetés/, amihez az elitélt tüjses vassal arconbélyegzése járult

t

' általános ellenszenvet keltettek az egész erszágban* E ''felvilágosult" büntető Jogszolgáltatás valódi szellemére jellemző például a.kancelláriának, a császári akarat tolmácsé lójának az a pedáns rendelkezése, mely meghagyja a magyar bíróságoknak, hogy a bélyegzést kiszabó Ítéletekben mindig pontosan határozzák magg az elitéitnek csak egyik, vagy mindkát arcára kell-e a bélyeget rásütni s„az mely formájú legyen, az-e, amelyik akasztófát, vagy az* amelyik akasztófát és kereket /a legmegszégyenitöbbnek tartott kivégzés! mód eszközét/ ábrázolja* A sokszor jelentéktelen bűncselekményekért elitélt* megbélyegzett hajóvontató rabok embertelen szenvedéseinek, tömeges pusztulásának rosszalására még a császári katonai parancsnokság egykorú jelentéseiben is találunk példát* Az idegen, osztrák büntetőjoghoz hasonlóan általános ellenkezést váltott ki a császárnak a német nyelv behozatalára irányuló rendelkezése is, snnak sikertelensége viszont a fentebb elmondottak, a konok császári elhatározások kudarcának jellemző példája* A német nyelvnek a birósági ügyvitelben való bevezetésére 17&7»n©v*l*-e volt első terminusként kitűzve* Szt 1787*nov*29-én a császár még egy évvel, 1788*nov.l~ig meghosszabbította* A biráVés ügyvédek azonban'a kenyerüket veszélyeztető - a közhivatal viselés s az ügyvédi gyakorlat folytatásának lehetőségét a német nyelv ismeretéhez kötő - rendelkezések ellenére sem tanultak meg németül, ugy hogy a fenti időpontot végül is 1790*. nov*l-ére kényszerült a császár elhalasztani, amikor rendszere már régen fel volt számolva* A bíróságok passzív ellenállása, amiben a hétszemélyes tábla is segédkezet nyújtott, ki tudta húzni az időt a rendelkezés végrehajtásának elkerülésére* A császár sikertelen kísérletei közül még egyről kell itt részletesebbeirmegenűékeznünk, mely különben a feudális magyar magánjog átalakítására irá-